Könyvbemutató az 56-os Magyarország iskoláiról

Gyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke a kötetet ismertetve elmondta: a könyv szerkesztők által megfogalmazott célja az emlékezés és a tudományos ismeretterjesztés.
A kötettel azt akarták elérni, hogy 1956 része legyen a közgondolkodásnak - mutatott rá.

Az Osváth Zsolt és Zsidi Vilmos által szerkesztett műben 19, akkor létező világi egyetem és főiskola dokumentumai szerepelnek. A forradalom történéseit felidéző dokumentumokon és tanulmányokon, korhű fotókon keresztül kirajzolódik az olvasó előtt az egyetemi ifjúság szerepe a helyi forradalmi közösségek, például a nemzetőrség megalakításában.

1956 forrásai a rendszerváltás után kerültek nyilvánosságra, ebben a levéltáraknak nagy szerepük volt. A kis vidéki levéltárak kincseket őriznek, s nagyon fontos, hogy ezek közös kincsünkké váljanak - mutatott rá Gyekvicska Árpád.

A forradalom történéseit megidézve kiemelte: nem mondható, hogy azokban a napokban az egyetemi ifjúság egy-egy eszme mögé sorakozott volna fel. Úgy fogalmazott: "nem csak az események, hanem az emberek is radikalizálódtak, sok új gondolat került felszínre".

Emlékeztetett, hogy a forradalom leverését követő megtorlás az oktatók és a hallgatók 2-5 százalékát érintette. Ezenkívül 2700 oktató és hallgató menekült a megtorlás elől külföldre. Abban az időben mintegy harmincezer nappali tagozatos hallgató volt.

Gyekvicska Árpád azt mondta: "tudatosan megkonstruált, rafináltan végigvitt megtorlás történt, amely célzottan érintett társadalmi csoportokat és helyszíneket".