A Balkán kistigrise

Montenegró mielőbb szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, s még idén benyújtják a csatlakozási kérelmet - mindezt Milo Djukanovic montenegrói kormányfő nyilatkozta a napokban. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy állama minél előbb elnyeri a NATO

Sajátos helyzet

A helyzet azonban ennyire nem egyszerű, hiszen Montenegró elég sajátos geopolitikai helyzetben van. Amennyiben EU-taggá válik, csak egy rövid szárazföldi határszakaszon lesz kapcsolata a konföderációval – az is a még nem tag Horvátországon keresztül, bár az sejthető, hogy mire Montenegró taggá válik, már Horvátország is az lesz. Ezen túl pedig marad a tengerpart.

Juhász József Balkán-szakértő a HírExtra kérdéseire válaszolva elmondta: ez a helyzet részben előny, részben hátrány. Montenegró jó természeti adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az idegenforgalomra építve egy jól működő, prosperáló állammá váljon.

Veszélyben

Oleg Gyeripaszka
Belorusz származású orosz üzletember, a Bazovij element pénzügyi-ipari csoport elnöke, a RUSZAL vállalaton kerersztül az oroszországi fémfeldolgozó ipar egyik meghatározó szereplője. Habár kerüli a politikusokat, mégis a Vlagyimir Putyinhoz legközelebb álló orosz pénzembernek tartják. 16,8 milliárd UDS-re becsült vagyonával a Forbes magazin 2007. év eleji listáján a második leggazdagabb orosz volt.
Forrás: Wikipedia
Azonban az állam kis mérete azt is jelenti, hogy gazdasági értelemben nagyon sebezhető. Oleg Gyeripaszka orosz mágnás beperelte a montenegrói államot, mert a podgoricai alumíniumipari kombinátot annak idején úgy privatizálta, hogy – állítása szerint – rossz adatokat kapott az államtól. Ezért, ha a bíróság megítéli neki az általa követelt több mint 300 millió eurós kártérítést, Montenegró az egy évi állami költségvetés felét lesz köteles átutalni Gyeripaszkának.

Katonai értelemben azonban nem fenyegeti veszély a balkáni országot – folytatta Juhász József. Nagyon kis létszámú az albán kisebbség, emellett viszonylag integráltak és a kormányzati hatalomban is részt vesznek.

Szerbia ugyan dühös Koszovó elismerése miatt, s az ottani szerbbarát ellenzék tüntet is, de a szakértő szerint ebből nagyobb konfliktus nem lesz. Láthatunk még sok hangos diplomáciai csörtét a két ország között, hűvös lesz a viszony, de katonai értelemben véve nem fenyegeti veszély.

Kistigris a Balkánon

Montenegróban ugyanakkor nagyon jelentős az orosz tőke jelenléte, ami akár egy egyoldalú függést is teremthet. Azonban hangsúlyos – mondta Juhász –, hogy ha az idegenforgalmi infrastruktúrát meg tudják erősíteni, akkor a Balkán „kistigrisévé” is válhat az ország. A turizmus fontosságát az ottani politikai, üzleti szféra is felismerte – tette hozzá a szakértő.

Ehhez persze az is kell, hogy fenn tudják tartani a viszonylag békés belpolitikai állapotot. A szerbek ugyan gyakran problémásak, azonban az a 30%, akik szerbnek tartják magukat és annak idején nem örültek a Szerbiától való függetlenségnek, és mind a mi napig nagyon kritikusak a kormányzattal szemben, azonban a status quo-t ők is tudomásul vették.

Az országban tehát nincs akkora illojális tömeg, amekkorát például Macedóniában képeznek az albánok, vagy Boszniában a szerbek – mondta Juhász József.

Sokat kell aludni…

A balkáni állam csatlakozása azonban még nagyon messze van, addig sok minden változhat – folytatta a szakértő. Egyelőre Montenegró még nem is tagjelölt állam, tehát az ország ott tart, ahol Magyarország tartott 1994-ben.

A másik jól látható jele annak, hogy messze van az uniós felvétel, hogy az Unióban általános a vélekedés, miszerint egy balkáni bővítés – Horvátországot kivéve, az egy más ügy – legkorábban 2013-2015 körül kerülhet napirendre – mondta a szakértő, majd hozzátette: a mostani, 2013-ig tartó uniós költségvetésben nincs elkülönített fejezet a bővítésre.

A HírExtra kérdésére, miszerint van-e esélye annak, hogy Horvátországgal együtt és a domináns orosz tőke ellenére Montenegró uniós tagállammá váljon 2013-’15 körül, Juhász József elmondta: a következő körben nem valószínű, hogy az ország be tud kerülni az EU-ba, azaz Horvátország előre láthatólag korábban tud csatlakozni.

…de nem kizárt

Montenegró ugyanakkor egy kis ország, 600 ezer lakossal, ezért az sem kizárt – mondta Juhász –, hogy ha felmerül valamilyen rendkívüli politikai ok, akkor előrehozhatják a tagságot. Egyelőre azonban ilyen ok nincs a láthatáron, tehát jósolni nagyon nehéz – mondta a szakértő.

A kérdés, hogy a nyugat-balkáni államok felvétele egyenként történik, vagy az úgynevezett regatta-elv alapján, azaz több államot vesznek fel egyszerre. Juhász emlékeztetett: az eddigi bővítések során – kivéve Görögország fordulóját – mindig több, egymáshoz kulturálisan, gazdaságilag vagy éppen földrajzilag közel álló országot vettek fel.

Előfordulhat – folytatta Juhász József –, hogy ez a Nyugat-Balkán esetében is így lesz, ebből a szempontból pedig nagyon fontos kérdés, hogy hogyan halad Bosznia, Macedónia, Szerbia vagy a két albán állam integrálása. Montenegró ráadásul példaként is állítható a többi ország elé a viszonylagos stabilitása miatt. Juhász szerint mindez nem kizárt, de nem is esélyes 2013 előtt, hiszen az államok jó része még el sem kezdte az integráció folyamatát.