A Gulagot nem szabad elfelejteni

A Gulagot nem szabad elfelejteni senkinek, a jövő generációinak sem, minden évben emlékeznünk kell nyugalommal, tisztességgel, indulatok nélkül - mondta a Gulagról való visszatérés 55. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szombaton Budapesten R

A Gulagon Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által rendezett megemlékezésen a polgármester kifejtette: 1945 után "a megaláztatás olyan korszaka következett, amelyet egyikünk sem tudott volna elfelejteni", amikor "Magyarország légkörét átfonta a kétszínűség és a hazugság", amikor a szovjet kényszermunkatáborokból való hazatérés után sem lehetett beszélni a megpróbáltatásokról még a rokonoknak sem.

Emlékeztetett arra: az előző évszázadokban Magyarország csak akkor jutott előbbre, amikor olyan politikusok vezették, akik személyes példával jártak elöl. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: "személyes hitelesség nélkül semmilyen politikai program nem lehet hiteles", mert "a hazugság minden körülmények között előbb vagy utóbb lelepleződik".

Markó György, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója a rendezvényen utalt arra, hogy a Gulag megpróbáltatásai "százezrek, milliók számára naponta átélt hétköznapok voltak." Az ott zajló kínzások közül megemlítette, hogy sokaknak napokig, hetekig olyan gödrökben kellett állniuk, amelyek térdig vízzel voltak megtöltve.

A történész elmondta, hogy az 1930-as évek végén mintegy 8 millió fegyenc raboskodott Szibéria és Kazahsztán több ezer táborában a világ számos országából, Magyarországról pedig hozzávetőleg tízezren haltak meg ezeken a helyeken. Haláluk oka volt többek között az őrök brutalitása, az éhezés és a napi 10-12 óra túlfeszített munka (bányászat, fakitermelés). Felhívta a figyelmet arra is, hogy volt olyan tábor, ahol 80 százalékos volt a halálozási arány.

Megemlítette, hogy a Gulagot Magyarországról megjárta egyebek mellett volt miniszterelnök, diplomata, pap és tanár. Akik visszatértek, azok a társadalom perifériájára kerültek, a gyanakvás vette körül őket, volt, akiről hazatérte után a saját felesége írt titkosügynöki jelentést. Véleménye szerint a Gulagról filmet kell forgatni Magyarországon, melynek során nem csak az értelemre, hanem az érzelemre is hatni kell.

A megemlékezés végén a Gulag-emlékművet megkoszorúzta többek között Rogán Antal, Markó György és a néhai miniszterelnök özvegye, Antall Józsefné.
Forrás: MTI