Kiállítás "Magyarország felfedezőjéről"

"Luigi Ferdinando Marsigli joggal nevezheti magát Magyarország felfedezőjének, ugyanis a 150 éves török megszállás alatt tekintélyes nyugati tudósok nem léptek az ország területére" - méltatta a hadmérnök munkásságát Deák A. András, a múzeum történész-főmuzeológusa az MTI-nek.

Mint felidézte, az olasz gróf 20 évig szolgált a Kárpát-medencében, végigharcolta a törökök elleni felszabadító háborút. A karlócai béketárgyalásokon a császári tárgyalóbizottságban, mint a legalaposabb helyismerettel rendelkező szakértő vett részt a határok megvonásában. Ennek állítanak emléket a határkijelölés során készített térképek és helyszínrajzok.

Marsigli tudós létére nem volt híján a bátorságnak, fogságba esett vízhordó rabszolgaként kémlelte ki a budai vár védelmi rendszerének gyenge pontjait.

A harcok szünetében írta meg hatkötetes művét, a Danubius Pannonico-Mysicus-t, melyben rajzokkal gazdagon illusztrálva írta le a Duna halait, a folyó mentén előforduló madarakat, fosszíliákat, ásványokat. Elsőként végzett a Kárpát-medencében hidrográfiai és meteorológiai megfigyeléseket, még a hópelyhek szerkezetét is lerajzolta.

Térképei pontosságát csillagászati megfigyelésekkel növelte, meghatározta több magyarországi helység földrajzi helyzetét, de írt a római kori emlékekről, és Erdélyben rábukkant a székely rovásírás nyomaira.