Lélegző autók

Sokak számára még a mai napig is érthetetlen, hogy miként lehet az autógyártás egy környezetbarát folyamat. Nos, ami azt illeti nem az, de 2008-ra eljutottunk odáig, hogy legalább a termékeket igyekeznek azzá tenni. Hibrid technológiával gyártott autók má

A héten nyíló párizsi autókiállításnak akár olyasmi is lehetne a jeligéje, hogy „Kis fogyasztás, nagy távolság.”

Szokásukhoz híven az autógyárak rengeteg újdonsággal készültek a párizsi megmérettetésre. Idén azonban nem csak a csillogásé lesz a főszerep. Végre olyan téma is szóba kerülhet, ami nem csak arról szól, hogy eladják a már sokadik ráncfelvarráson átesett remekeket. A környezetvédelem egyre több cégnek fontos. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy végre Európában is a felkelő nap szellemében és az emberiség védelmének jegyében tervezik a gépeket.

A Generali Motors

újdonsága, a Chevrolet Volt még a hibridek közt is úttörőnek számít. A koncepció fő erőforrása a villanymotor, a benzines hajtómű csak kisegítő célt szolgál. A „hagyományos” motor nem a kerekeket hajtja, hanem az elektromos motort tápláló akkumulátor feltöltésére szolgál. Ezzel ellentétben a „normális” hibrid autók úgy működnek, hogy a benzines erőforrás a fő motor, és a villanymotor csak időközönként (például az emelkedőn fölfelé való tempótartás végett), illetve egyéni beállításoknak megfelelően kapcsol be (bizonyos modelleknél meg lehet határozni, hogy például 60 km/h alatt ne kapcsoljon be a benzinmotor, illetve akár teljesen ki is lehet kapcsolni). A GM „szörnyetege” hatvan kilométert képes megtenni egy teljes feltöltéssel, ami a benzinmotor töltésének köszönhetően akár több száz kilométerrel meghosszabbodhat.

A kiállítás nagy szenzációját

a nép autója, a VolksWagen Golfja, abból is a hatodik generáció megtestesülése jelenti. A Golf mindig is a német gyár zászlóshajója volt, még ha a konszern olyan leányvállalatokkal is büszkélkedhet, mint az Audi, a Bentley, a SEAT, a Bugatti, a Lamborghini, vagy a Skoda. A magyar „fauvé-bolondok” örülhetnek, mert a masina már idén kapható lesz a hazai piacon, potom négymillió forint körüli induló áron. Az 1.4-es, 80 lóerős motorral ellátott modellen kívül mindegyik változat rendelhető egy újfajta, úgynevezett DSG-váltóval, aminek köszönhetően – a gyári adatok szerint – a fogyasztás akár 28 százalékkal is csökkenhet. A motoroktól és a váltótól függően 4,5-6 liter körül alakul az átlagos fogyasztás 100 kilométeren.

Ez az első olyan Golf, amelybe úgynevezett VW Adaptive Chassis Control-rendszert építettek. Az ACC segítségével a vezető választhat, hogy „komfort”, „sport”, vagy „normál” üzemmódban kívánja-e használni a gépjárművet, s az elektronika a döntésnek megfelelően összehangolja a felfüggesztést, a futóművet és a gyorsítási tulajdonságokat. Egy másik újdonság az Automatic Distance Control, aminek köszönhetően a ráfutásos balesetek előzhetőek meg (hasonló technika dolgozik többek között az új Lexusokban is).

Az európai felzárkózás

A Toyota, a Honda és a Lexus által habzsolt hibrid-tortából egyre több gyártó szeretne a magáénak tudni legalább egy kis szeletet. A távol keleten a Hundai csatlakozott a piachoz a Sant Fe Blue Hybrid nevet viselő koncepcióval, Európában pedig leginkább a franciákat hozta lázba az új őrület: a párizsi autószalonon két gall csemege mutatkozik be, a Peugeot HYmotion és a Citroën Hypnos. Érdekes, hogy pont hazai piacon és két roppant hasonló névvel dobják piacra a masinákat.

Ameddig a Mercedes-Benz a legújabb háromajtós kupéján dolgozik és a jövőre szériaként megjelenő hibrid limuzinját mutogatja, addig a svédek igyekeznek minél többet lefaragni a fogyasztásból. Igaz, ők nem a kétmotoros megoldásra esküsznek, hanem egy részecskeszűrő beépítésével csökkentik a károsanyag-kibocsátást és így lesz kisebb a fogyasztás. A C30, S40 és V50 modellek frissítéséért mindössze 35-110 ezer forintot kell fizetni, s így a fogyasztás átlag 4,4-4,5 literre csökkenhet 100 kilométerenként.

A fény az alagút végén

Nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a változások mindannyiunk érdekeit szolgálják. Nem csak a környezetvédők szíve nyugodhat meg, hogy kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe, és kevesebb kőolajat használ el az autóstársadalom, hanem az egyszeri felhasználó is megkönnyebbülhet, hiszen nem kell olyan mélyre nyúlnia a pénztárcájába minden egyes tankolásnál, mint eddig (és ez a fellélegzés nem feltétlen az üzemanyagárak csökkenésének köszönhető). Még azokat az autókat is megpróbálják „Földbaráttá” tenni, amelyek eddig csak úgy zabálták a benzint: a jövőre megjelenő új Audi S4 V6-os erőforrása 333 lóerős, és a fogyasztás mégis 9,7 liter körül mozog. A Porsche-tuningolással foglalkozó RUF következő remeke is egy villanyautó lesz, amelyben egy 204 lőerős motor dolgozik majd, s egy feltöltés nagyjából 300 kilométer megtételére lesz elegendő.

Jó úton járunk.