Mobilkommunikáció és a közösségépítő hálózatok etikája

Magyarországon ma több a mobiltelefon, mint ahány ember az országban él, a világon pedig 3 milliárd ember használja a kapcsolattartás, tanulás és információszerzés legkorszerűbb eszközét - hangsúlyozta Nyíri Kristóf filozófus, akadémikus annak kapcsán, ho

A tanácskozáson az MTA és a T-Mobile 2001 óta tartó közös társadalomtudományi kutatásának keretében született eredményekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.

Nyíri Kristóf, aki az MTA/T-Mobile közös interdiszciplináris kutatását vezeti, rámutatott arra, hogy a mobilkommunikáció megváltoztatta a munka, a tanulás, a szórakozás, az utazás, a gazdaság és a politika világát. Az ismerkedés és kapcsolattartás forradalmian új világa viszont igényli annak újragondolását, hogy mi a helyes és mi a helytelen társas emberi viselkedés. Ilyen etikai elemzéseket ígér a konferencia, amelyen ötven előadás hangzik el.

A tanácskozást Pálinkás József, az MTA elnöke és Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója nyitja meg.A konferencia különleges témái között van a megfigyelés, a kitárulkozó intimitás, a tudatos elérhetetlenség, a blogok, civil újságírás, a politikai kommunikáció új stílusa, mobiltanulás, vagy a diszlexiás gyermek és közösségi hálózat kérdése.

"Etikailag azért izgalmasak ezek a kérdések, mivel nem adható rájuk egyértelmű válasz, mindennek van jó és rossz oldala. Az interneten, a közösségi hálózatokon, a mobiltelefon használatán keresztül különböző cégek, szervezetek, kommunikáló társaink állandó megfigyelés alatt tartanak minket. Több ezer partnerünk figyelhet, látja, hogy bekapcsolunk, kikapcsolunk.

Az állandó megfigyeltség az ára annak, hogy egy számunkra is elérhető nagy nyilvánosság része legyünk. Előnye, hogy sok emberrel könnyen kapcsolatba kerülhetünk, tudjuk róluk, hogy hol vannak, mit csinálnak, mit gondolnak, viszont ezt rólunk is tudják. Megváltozik a magánszféra fogalma, visszatérünk olyan sok évszázaddal korábbi állapothoz, amikor az emberek egy átláthatóbb életet éltek" - mondta.

Rokon téma a kitárulkozó intimitás, amikor az emberek magánszférájukat teszik nyilvánossá, megfigyelhetővé azt, ami nem lenne megfigyelhető. Ugyancsak rokon téma a tudatos elérhetetlenség. - "Szeretjük, hogy mindig el tudjuk érni azt, akire szükségünk van, viszont minket is mindig el tudnak érni. Ha úgy intézzük a dolgokat, hogy minket ne lehessen elérni, akkor mi sem tudunk másokat elérni. Tehát ez is egy ellentmondásos helyzet, amelynek a megfelelő etikai és életvezetési kérdéseit a társadalomnak ki kell dolgozni" - magyarázta.

A civil újságírásra kitérve elmondta, hogy a "telefonnal rohangáló" egyszerű polgár a nagy nyilvánosság elé tudja tárni az általa hírértékűnek ítélt eseményeket. Ennek köszönhetően egyrészt demokratizálódik az újságírás, másrészt oly módon kerül civil ellenőrzés vagy bizonyos magatartásbeli normák a politikába, a hatalom gyakorlásába, ahogy eddig még soha. Ez átvezet a politikai kommunikáció új stílusa felé: a politikusok sokkal ellenőrizhetőbbé válnak, a közszerepléssel az állandó megfigyelhetőséget és konfrontációt is vállalniuk kell.

Nyíri Kristóf magyarázata szerint a mobiltelefonnal mindenhonnan hozzáférünk olyan tartalmakhoz, amelyek eddig iskolai, könyvtári kereteket igényeltek. A tanulásnak azonban van egy radikálisabb és mélyebb jelentése: maga a kommunikáció, maga a társas érintkezés is egy tanulási folyamat.
Szó esik majd a diszlexiások tanulásáról is.

Az őskori társadalmakban a diszlexiás nem volt beteg, az európai írásbeliség és könyvnyomtatás viszonyai között viszont kialakult egy olyan kultúra, ahol hátrányba kerül, aki rosszul bánik a verbális szövegekkel. Esetükben segít a billentyűzet is, amellyel a diszlexiásnak könnyebb bánni, mint ceruzával, vagy tollal.
Forrás: MTI