Szobrot avattak

Felavatták Feketeházy János hídépítő mérnök szobrát, Szemerey-Kiss Balázs alkotását a szegedi Szent István tér mérnök panteonjában csütörtökön.

Feketeházy János 1842-ben született Vágsellyén és ugyanitt hunyt el 1927-ben. A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult. 1866-ban gyakornokként részt vett a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért, 1873-tól 1892-ben főmérnöki beosztásban történt nyugdíjba vonulásáig a MÁV-nál dolgozott. Különösen a vasszerkezetek tervezése terén végzett nemzetközi viszonylatban is számottevő munkát. Külföldön is elterjedtek vasúti mozdonyfordító korongjai és hadászati hídszerkezetei.

Feketeházy János tervezte az 1912 előtt épült összes MÁV-hídat, Szeged pontosan 125 esztendeje elkészült első közúti hídját, a mai Belvárosi hidat, a fővárosi Szabadság és az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria hidat, valamint a Keleti pályaudvar és a budapesti operaház tetőszerkezetét - idézte föl a mérnök életútját avatóbeszédében Tóth Ernő nyugalmazott hídosztályvezető.

A százkét éves Szent István téri víztorony hazánk első, még ma is működő ilyen jellegű vasbeton építménye. A torony körül kialakított mérnök panteonban jelenleg Magyar Ede városi építészmérnök, Pálfy Budinszky Endre és Tóth Mihály városi főmérnök, Korb Flóris építészmérnök, és Zielinski Szilárd mérnök, a víztorony tervezőjének szobra látható. A tervek szerint jövőre Zsigmondy Béla vízépítő mérnök portréját helyezik el a két esztendeje uniós támogatással felújított téren.
Forrás: MTI