Kevesen vannak a parlament feloszlatásához

Lövétei István alkotmányjogász szerint nem a jelenlévő, hanem az összes képviselő többségének igen szavazata szükséges a parlament feloszlatásának kimondásához, mert szerinte relatív többség nem lehet elegendő egy kormány létét eldöntő kérdésben - az alko

Lövétei István azt mondta: sem az Alkotmány, sem más alkotmányos jogszabály nem mond semmilyen részletszabályt a parlament feloszlatásáról, s az Alkotmányban is csak annyi szerepel, hogy az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

Szerinte azonban amikor a parlament feloszlatja önmagát, akkor valójában a kormányt "vonja ki a forgalomból", tehát a feloszlatás gyakorlatilag a kormány megválasztásának "inverz művelete". Mivel a miniszterelnökről, illetve a kormány programjáról szóló szavazás esetében az összes (386) képviselő többségének igen szavazata szükséges, ezért Lövétei István szerint ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie a parlament feloszlatásánál is.

Mint hangsúlyozta, a parlamentáris kormányzati rendszer általános alkotmányos elvéből az következik, hogy egy relatív kisebbség ne legyen elég a kormány létét eldöntő kérdésben. Szerinte erről nincs is szükség külön állásfoglalásra sem, mert aki tisztában van az alkotmányosság lényegével, annak nyilvánvaló, hogy a kormányzat létét eldöntő kérdésben csak abszolút többség hozhat határozatot.

Szili Katalin az Országgyűlés elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: az Alkotmány külön nem rendelkezik a döntéshez szükséges szavazati arányról, így ebben a kérdésben az általános szabályok az irányadóak, vagyis a jelenlévő képviselők többségével ki lehet mondani az Országgyűlés feloszlását.

Hozzátette: mivel az Alkotmány és a házszabály sem ír elő különleges eljárási szabályokat, ebből következik, hogy az Országgyűlés saját elhatározása alapján minden előzetes feltétel nélkül feloszlathatja magát, a döntésnek pedig határozati formában kell megjelennie.

A feloszlás kimondására irányuló határozati javaslatot bárki előterjesztheti, aki ilyen indítvány beterjesztésére jogosult. (Az MDF két képviselője, Herényi Károly és Hock Zoltán csütörtökön ezt meg is tette, és már a házszabálytól való eltérést is kezdeményezték a házelnöknél.) Képviselői indítvány esetén a tárgysorozatba vétel szabályait is alkalmazni kell, az előterjesztés csak akkor tárgyalható, ha az az adott ülés napirendjén szerepel, és módosító javaslatot is be lehet hozzá nyújtani - közölte a házelnök.

Speciális rendelkezés hiányában a feloszlást követően az Országgyűlés jogállása nem változik: az új parlament megalakulásáig elvileg teljes jogkörben járhat el - fogalmazott Szili Katalin az MTI-nek.
Forrás: MTI