A héten indulhat a magyar segély Grúziába

A héten elindulhat a magyar segély az orosz-grúz háború sújtotta területekre - mondta Göncz Kinga hétfőn Budapesten az MTI-nek. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország ott lesz a kaukázusi válságról szóló rendkívüli EU-csúcson.

Módosultak a korábbi tervek, átalakították a segély összetételét: most elsősorban sátrakra, takarókra van szükség, amelyek a menekültek ellátásához kellenek. Emellett Magyarország továbbra is szeretne részt vállalni az újjáépítésben - mondta Göncz Kinga az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A háború sújtotta területek megsegítésére harmincmillió forintot szán Magyarország - tette hozzá.
A külügyminiszter azt is kiemelte: egyértelmű, hogy Magyarország részt vesz a szeptemberre tervezett rendkívüli EU-csúcson. A tanácskozáson nyilvánvalóan szó lesz arról, hogy a felek betartják-e a tűzszüneti megállapodásban foglaltakat, az oroszok valóban kivonulnak-e a grúz területekről - fűzte hozzá.

A megbeszélésen a miniszterelnök mellett a külügyminiszter képviseli majd Magyarországot.
Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy Grúzia szuverenitását, területi épségét tiszteletben kell tartani. A demokratikusan választott grúz kormány legitimitását nem lehet megkérdőjelezni - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Feszült a viszony a NATO és Oroszország között - így értékelte Göncz Kinga az orosz elnök azon hétfői kijelentését, hogy Moszkva fel van készülve a NATO-hoz fűződő kapcsolatainak akár teljes megszűnésére is.

Ugyanakkor az észak-atlanti közösségnek és Oroszországnak is az az érdeke, hogy fennmaradjanak a kapcsolatok. Nagyon sok olyan világpolitikai esemény van, amelyben nélkülözhetetlen a két fél együttműködése - hangsúlyozta a külügyminiszter.

A francia elnöki hivatal vasárnap jelentette be, hogy Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfője úgy döntött: rendkívüli EU-csúcsértekezletet hív össze szeptember elsejére Brüsszelbe a grúziai válsággal kapcsolatban.

Nicolas Sarkozy közvetített az EU nevében a felek között az orosz-grúz konfliktusban, és létre is jött az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás. A hatpontos egyezség előirányozza az orosz csapatok visszavonását a konfliktus előtti pozícióikba.

Az oroszok vissza is vonták harckocsizó alakulataikat, tüzérségüket és gépkocsizó lövészalakulataik zömét grúziai előretolt állásaikból. Pénteken bejelentették, hogy befejezték a visszavonást, és közölték, hogy ezzel eleget tettek a francia közvetítéssel létrejött megállapodásban vállalt kötelezettségüknek.

Ennek ellenére maradtak orosz katonák grúziai előretolt állásokban, jóval túl a Moszkva által támogatott szakadár Dél-Oszétia és Abházia területén. Orosz katonák még mindig ellenőrzőpontokat tartanak fenn Poti grúz kikötőváros környékén és ellenőrzőpontokat hoztak létre a mostani konfliktus góca, Dél-Oszétia körül is, a grúz területen.

A nyugati országok emiatt élesen bírálják Oroszországot, és követelik, hogy tartsa magát a megállapodásban vállalt kötelezettségeihez.

Az orosz csapatok a Dél-Oszétia elleni augusztus 7-i grúz offenzívára válaszul törtek be Grúzia területére. A harckocsikkal, tüzérségi fegyverekkel és légierővel támadó orosz alakulatok rövid idő alatt megfutamították a grúz csapatokat és a fővárostól, Tbiliszitől negyven kilométernyire álltak meg.
Forrás: MTI