Patrick Peterson amerikai antispamszakértő az internet biztonsági rendszereinek fejlesztésére szakosodott Ironport részére tanulmányozta, hogyan működik a hamisított Viagra és más gyógyszerek világkereskedelme.

Egy spamre válaszolva rendelt két szállítótól a potencianövelő gyógyszerből. Az egyik a Pfizer-féle Viagra szemre tökéletes utánzata volt, de nem tartalmazott egy milligram szildenafilt sem, a másik pedig az eredetinél sokkal nagyobb adagban tartalmazta, ami már veszélyes a szívre.

Peterson szerint ezeknek a vállalkozásoknak az élén 10-15 ember áll és mintegy húszan vezetik a hamis gyógyszerek nemzetközi online kereskedelmét. A bajt tetézi, hogy vírusokkal, e-mailekbe elrejtett kémprogramokkal és egyéb módszerekkel kb. 106 ország legalább 100 ezer számítógépét használják fel közvetítőként. Ha egy ilyen fertőzött komputert megtisztítanak, vagy hatékonyabb szoftverrel védenek, akkor törlik a közvetítőgépek listájáról és mási

kat keresnek. Azonosítani nehéz őket, mert az e-mail címeket negyedóránként cserélik.
Bár a napi 160 milliárd spamből csak egy kis résznek sikerül áttörnie a védőhálót, a "szőnyegbombázás"-szerű áradat így is sok embert elér. Negyvenből egy biztosan vásárol valamit és így kényelmesen összejön a csalóknak évi kb. 150 millió dollár.

Peterson hagyta megfertőzni a számítógépét, és 34 órával később már 26 ezer "barátja" volt, azaz olyan ember, aki az ő gépén keresztül kapta meg a bűnözők spamjét.

Ezzel a módszerrel a bűnözők már nagyobb jövedelemre tesznek szert, mint a drogtermesztéssel és -terjesztéssel foglalkozó szervezett alvilág. És most már nem elégszenek meg a gazdag országok piacával, a harmadik világ polgárait is célba vették. Előny számukra az új területen, hogy nem okoz problémát az általában használt angol nyelv gyatra ismerete - írta a La Repubblica című olasz lap.

Peterson szerint dolgukat megkönnyíti, hogy a kormányok nehezen egyeztetnek a spam elleni technológiailag hatékony tennivalókról. Az orosz és a kínai hatóságok a kevésbé együttműködőek, és közömbösek a hitelkártyákkal foglalkozó nagy vállalatok is, mivel számukra mindegy, hogy milyen üzleteket bonyolítanak le ezekkel a kártyákkal.

Egyébként a spammaffiózók már hamis bankokat is tudnak ajánlani, amelyek telefonközponttal, információs szolgálattal is el vannak látva, hogy a kiszemelt áldozat számára e-mailen vagy telefonon elérhetőek legyenek. Jól működő csapdát készítenek nekik és naivan beleesve, sokan megadják adataikat, bank vagy hitelkártyáik titkos kódját.