A paprika erejét a gombák elleni küzdelem alakította ki. Az ízes növény magvait természetes környezetben a madarakra bízza, amelyek megeszik a termést, majd az emésztetlen magvakkal új élőhelyeket "trágyáznak". A bolíviai vadon termő fajták - sok más növényhez hasonlóan - ízletes cukor és olaj termelésével teszik ellenállhatatlanná termésüket a madarak számára. Ezek az anyagok ugyanakkor bizonyos gombafertőzéseknek is kiváló táptalajt nyújtanak. A fertőzés pedig tönkreteszi a magvakat, mielőtt azok kicsírázhatnának.
"A vad csili magvai még a földbe kerülés előtt vannak veszélyben. Nagy részüket elpusztítja a gomba" - mondta a kutatás egyik résztvevője, Joshua Tewksbury, a Washingtoni Egyetem biológusa.
Az egysejtű gombákat a levéltetűfélék terjesztik, így azokon a vidékeken, ahol a rovarok sűrűbben élnek, a paprika is több csípős alkaloidát, kapszaicint termel. Ez a vegyület ugyanis drámaian lassítja a gomba terjedését - állapították meg a kutatók.
"A kapszaicin ugyanakkor nem akadályozza a magvak terjesztését, mivel a madarak nem érzik az erős ízt" - tette hozzá Tewksbury.
Más vidékeken, ahol kevés rovar él, ezért a gombaveszély is elenyésző, olyan csili terem, amely egyáltalán nem erős.
A kutatók szerint a paprika - amely az egyik legrégebben háziasított növény Dél-Amerikában - az emberi táplálkozásban is jótékony hatású volt.
"Amíg nem létezett hűtés, addig a trópusokon élő ember tulajdonképpen minden élelmiszer elfogyasztásával a fertőzés veszélyét kockáztatta, hiszen a meleg és nedves klimatikus körülmények között bármiben elszaporodhatnak a mikrobák. Ha azonban az elkészített ételhez erős paprikát adagoltak, a fertőtlenítő hatású kapszaicin csökkentette a kockázatot".