Felrobban a Kaukázus?

Az olimpiai versenyek árnyékában, a világ egy közelebb eső részén valódi harcok indultak: a Kaukázusban háború kezdődött. Grúzia előző hét végén megtámadta Dél-Oszétiát. Az orosz csapatok nagy számban érkeztek a térségbe és visszaszorították a grúz erőket

A történet bonyolult. Grúzia területén két olyan állam is megalakult, ami megelőlegezi a Kaukázusi konfliktushelyzetet. Abházia és Dél-Oszétia. Utóbbi 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Grúziától, amit egyelőre egyetlen kormány sem ismert el. Még a Dél-Oszétiát majdnem minden szinten támogató Oroszország sem, aki arra való hivatkozással áll mögöttük hogy többségük orosz állampolgár. A dél-oszétok az orosz területen fekvő Észak-Oszétiához szeretnének csatlakozni, ám úgy tűnik, ebben a kérdésben nem lelnek partnerre.

BTC
A vezeték geopolitikai előnye európai szempontból, hogy elkerüli Oroszországot. Az 1768 km hosszú vezetéken naponta százezer tonnánál is több olaj halad át, a világ kőolajszükségletének másfél százalékát szállítja. Üzemeltetője a BP és a török Botas. A vezeték helyreállítása előreláthatólag több hétbe fog telni. A Kaszpi-tenger mellékéről egy másik kőolajvezeték, a Barátság is szállít nyersanyagot.
A grúz állam sosem nézte jó szemmel a területéből önhatalmúlag kiválni kívánó Dél-Oszétiát. Ez kiújuló harcokat eredményezett, aminek nyomán több százezer grúzt üldöztek el otthonaikból, és ezrek haltak meg. Grúzia a támadást azzal indokolta, hogy orosz csapatmozgást észleltek, majd Szaakasvili elnök úgy fogalmazott „Moszkva el akarja söpörni Grúziát.” Tény, hogy a másik Oroszország által támogatott területen, Abháziában is kiújultak a harcok. Itt a stratégiailag fontos Kodori-szorost akarja Moszkva az ellenőrzése alá vonni, elűzve onnan a grúzokat.

Eközben a nemzetközi diplomácia mintha zavarban lenne. Grúzia mint NATO-tagságra áhítozó állam leendő partnereit nehéz helyzetbe hozta. A katonai szövetség nem mer nyíltan állást foglalni az ügyben. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár lényegében csak az azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket. Az Egyesült Államok sem sokat tudott hozzátenni: egyrészt nyomás alá helyezték Szaakasvilit, hogy próbálja diplomáciai úton rendezni a helyzetet. Erre jelenleg azonban kicsi az esély. Az USA Oroszországot is figyelmeztette, következményei lesznek az orosz agressziónak. Bush elnök szerint Dél-Oszétián kívül nem lehetne bombázni Grúziát.



Minden mögött ott az olaj

A kaukázusi helyzet jelentőségét nem szabad lebecsülni. A közel 15 éve fennálló megoldatlan helyzet csak hamu alatti parázs volt. Most látszólag Grúzia öntött rá olajat. Ám épp az olaj az, ami ezt a gondolatot megkérdőjelezheti. Oroszország ugyanis az utóbbi hónapokban soha nem látott mértékben vetette bele magát a világpolitikába és ami még lényegesebb, a Kaukázus szénhidrogén-készletének megszerzéséért folyó versenybe. Célja, hogy a térség földgáz és kőolajvagyonát ő szállíthassa Európába.

A kurd pénzek
A külügyi szakértők teljesen kizártnak tartják, hogy a kurd fegyvereseket Oroszország használná fel gazdaságpolitikai – vagy bármilyen egyéb – célokra. A kurdok pénzügyi hátterét az Európában – főként Németországban – dolgozó gazdag kurdok teremtik meg, de jelentős bevételeik vannak, a három ország (Törökország, Irak, Irán) között folyó csempészetből.
Ez különösen akkor érdekes, ha egybevetjük egy a Törökországban történt csütörtöki akcióval. A kurd szeparatista mozgalom (PKK) azon a napon robbantotta fel a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) kőolajvezetéket. Ezzel előreláthatólag hetekre megbénították Közép-Ázsiából Európába érkező olajszállítást.

Ez azért különösen érdekes, mert az olajat így másfelé kell elszállítani, méghozzá épp Grúzián keresztül. Az azerbajdzsáni kőolaj vagy a Fekete-tengeri orosz kikötőkbe kerül egy régi vezeték segítségével, vagy egy szintén szovjet időkben épült másik vezetéken jut a grúz Supsa kikötőjébe. Szóba jöhet még a vasúti szállítás szintén a grúz kikötőig. Ám ezek egyrészt jóval költségesebbek a BTC-n való szállításhoz képest, másrészt a fekete-tengeri orosz flotta blokád alá vette a grúz kikötőt. Így gyakorlatilag mindkét olyan útvonal, mely nem Oroszországból hozza az olajat, ha ideiglenesen is, de lezárult.

Ukrajna is beszáll?

A válság szélesedését jelzi, hogy a Grúzia mellett szintén NATO-tagságra vágyó Ukrajna azon gondolkozik, hogy a Szevasztopolnál lévő orosz haditengerészeti támaszpontot blokád alá veszi. Úgy tűnik, a nemzetközi közösség is csak kapkodva követi az eseményeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa gyakorlatilag döntésképtelen. Nehéz idők jönnek a diplomatákra, és még nehezebbek a grúz, abház, és dél-oszét lakosokra.