Cigaretta matuzsálemek gyűjtője

Különleges gyűjtőszenvedélynek hódol a budapesti Hornyák Balázs. Régi cigaretták, szivarok, pipadohányok gyűjtője. Eddig több mint hétszáz "kincset" mondhat magáénak. Egy évtized alatt igazi dohányszakértővé is vált.Azt gondolnánk, hogy a cigaretta, a szi

Nem is beszélve a bennük rejlő szívni valóról. Tíz évvel ezelőtt még új gyártmányú, napjainkban is forgalomban lévő cigarettás dobozok gyűjtésével indult el a különleges hobbi, ami végül a régi magyar termékekre összpontosított.

- Először, minden új márka felkeltette az érdeklődésemet. A hazai boltokban megjelenő minden újdonságot megvásároltam, és külföldről is érdekes darabokkal jöttem haza, valamint az ismerősök is gyűjtötték nekem a dobozokat. Aztán később már csak a régi magyar gyártmányok érdekeltek. Hozzájutottam még az első világháború előtti míves bádog cigarettás dobozokhoz is. Majd később a két világháború közötti luxusmárkákhoz, mint amilyen a Pharao, Sphinx, vagy Theba - mondta az MTI-nek Hornyák Balázs gyűjtő.

Ezekre jellemző, hogy gazdagon díszítettek, művészi kivitelű színes rajz, grafika látható rajtuk. Maguk a cigaretták is aranyozott végűek, minden szálon a Magyar Koronával. Általában régiségboltokban, hagyatékból, vásárokon szerezte meg ezeket a különlegességeket. A legérdekesebb története annak az 1918-as, még Kolozsvárott gyártott " Magyar" fantázianevű pipadohánynak van, amit egy régi ház bontásakor, az egyik tetőgerendán találtak. Valószínűleg az ácsmester felejthette ott munka közben, kilencven évvel ezelőtt…

Amikor ezek a dohánytermékek készültek, még huszonkét gyár működött a történelmi Magyarország területén. Készítettek szívni valót minden társadalmi réteg számára. A Sport, a Levente, a Honvéd és a Kukás elnevezésűek például egyszerű csomagolásúak voltak. A Dames, a Coronitas viszont kifejezetten márkás, műalkotásnak is beillő kiszerelésű. Egyébként a Dames a hiteles források szerint Karády Katalin kedvence volt.

Az első cigarettagyárak a 19. század második felétől kezdtek üzemelni Magyarországon. Érdekes, hogy a mai értelemben vett füstszűrös cigarettát csak 1961-től kezdtek el gyártani Luna néven. Ez azonban nem volt sikeres, meg is szűnt. 1962-től viszont a Fecske gyorsan népszerűvé vált. Egyébként már a 30-as években gondoltak a nikotin elleni védekezésre is. 1931-ben részvénytársaságot alakítottak Nikotex névvel, és az itt csoportosuló gyárak megkezdték a vegyi eljárással nikotincsökkentett dohányból készült cigaretták, szivarok gyártását. Ilyen volt a Délibáb, amelyet még vattabetéttel is elláttak.

- Több gyűjtőt is ismerek, de hozzám hasonló nagyságú gyűjteménnyel rendelkezővel csak Pécsett találkoztam. Ő egyébként egy eredeti 30-as évekbeli trafikot rendezett be a még nagyobb hitelesség kedvéért. Külföldön sokkal többen hódolnak ennek a hobbinak. Tudok olyan olasz, osztrák gyűjtőkről, akik régi magyar márkákból is sokat tartanak - folytatja Hornyák Balázs.

Az igazán értékes példányoknak, azonban nem feltétlenül kell réginek lenniük. Érdekes például a Sámán cigaretta, amit 1994-ben kezdtek gyártani, de 1-2 év múlva leálltak vele. Az 1998-ban újraindult Fecske márkából sem sok maradt, hiszen ezt is csak néhány évig készítették a Pécsi dohánygyárban. Külön kategóriába sorolhatók a bizonyos alkalmakra, ünnepi eseményekre kis példányszámba készített reklámcigaretták.

Például a Szekszárdi Szüretre, a Szegedi Szabadtéri Játékokra, a BNV-re gyártottak ilyen szívnivalókat. Létezik még borokról elnevezett cigaretta is, amit az ajándékcsomagokhoz mellékeltek. Sokan nosztalgiával gondolnak a Kossuthra, Munkásra, Filtolra, Symphoniára, Románcra, hiszen életük egy korszakát, emlékeiket idézik fel sok esetben.
Forrás: MTI