Ezek a különleges pénzjegytéglák egy egész fűtési idényre kiválthatják a fát vagy a szenet, így jelentős támogatást nyújthatnak a közhasznú szervezeteknek. A bankjegy-brikett mint fűtési alapanyag a barnaszénhez hasonló fűtőértékkel bír, és vegyes tüzelésű kazánban égethető el.

Meddig él egy bankjegy? Amint az MTI az MNB sajtóosztályától megtudta, a legrövidebb életű pénzünk a 200 forintos - ezért is váltja majd fel érme. A forgalomban lévő bankjegyek átlagosan 30 százaléka kerül évente megsemmisítésre. A leghosszabb ideig az ötezer, a tízezer és a húszezer forintos "él", akár 5-6 évig forgalomban lehet. (Ezzel szemben egy érme élettartama 20-30 év.)
A jegybank évente 70-100 tonna elhasználódott, megrongálódott bankjegyet von ki a forgalomból.
A beérkező bankjegyeket egy nagy teljesítményű gép emberi kéz érintése nélkül dolgozza fel. Ez nem jelent feltétlenül bedarálást, hanem először a bankjegyek címlet szerinti számbavételét, valódiságuk és forgalom képességük ellenőrzését.

A forgalomképesnek ítélt bankjegyeket a gépek becsomagolják és az MNB visszaforgatja, azaz kibocsátja a szokásos pénzforgalomba.

Azokat a bankjegyeket, amelyeket ki kell vonni a forgalomból, megjelölik és apró, 1-5 milliméteres darabokra vágják. A bankjegyek útja mindvégig szigorúan szabályozott.

A darált papírhalmazt vegyszermentesen, adalékanyag felhasználása nélkül 300 atmoszféra nyomással préselik 1-1,2 kiló súlyú téglákká. Ezért tehát nem lehet azokat "kicsomagolni", mint egyesek képzelik, hiszen nagyon apróra darálja a gép a már egyébként is használhatatlan, megjelölt papírpénzt.

A pályázatra - amelynek részletes kiírása a bank honlapján olvasható - e hónap végéig lehet jelentkezni.
Az elbírálás után a Magyar Nemzeti Bank szállítja majd - ingyen - a pénztéglákat a pályázaton győztes non-profit szervezeteknek, még a fűtési szezon előtt.