Ismert a jelenség, amikor egy idősödő ember találkozik valakivel, akit jól ismer, a neve azonban nem jut eszébe. Az illető ilyenkor ijedten állapítja meg, hogy kezd szenilis lenni. Pedig nem így van. A legújabb kutatások szerint az idő múlásával sok információt tárolunk az agyunkban, egy idősebb általában többet, mint egy fiatal.

A 65 évnél idősebb embereknek csak a 10 százaléka szenved Alzheimer-kórban, a többség agya jól működik, csak másképpen, mint a fiataloké. A korral ugyan nehezebb koncentrálni egyes adatokra, például névre, vagy telefonszámra, de az értékelő, összefüggést találó képesség megnő. Az agy egy új helyzettel kapcsolatos információt összeveti a rendelkezésre álló korábbi információkkal és szélesebb perspektívába helyezi azokat. Az öregek bölcsességének neurofiziológiai gyökerei ebben vannak - írta a Corriere della Sera című olasz lap.

A Progress in Brain Research című könyv sok példát ismertet erről a jelenségről. Megtudható belőle például, hogy egy feladat kapcsán a fiatalok gyorsabban felfognak minden új információt és emlékeznek mindenre, amit láttak vagy hallottak, az érett korúak azonban jobban fel tudják használni ezeket az információkat. A feladathoz felhasználják az összes kapcsolódó, már korábban szerzett információt és előbb jutnak a megoldáshoz.

A Harvard kutatói a legtehetségesebb diákokat alávetették egy kísérletnek. Bizonyos prioritások szerint kellett kiválasztaniuk és rangsorolniuk sok különböző információt. A feladatot nehezen oldották meg. Ennek oka, hogy az agyuk homloklebenye, amely az egész agykéreg 29 százalékát teszi ki, lassabban működik. Ezt kompenzálandó viszont a kreativitásuk sokkal nagyobb.

Ez történik az idősek esetében is, akiknél szintén a kreativitás kerül előnybe a memóriával szemben, ám ez nem hátrány, hisz kialakulhatnak ebben a folyamatban még új képességek is, amelyek alkalmassá tesznek bonyolult problémák megoldására.