Pazin Jules Verne városa

Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás című regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtő, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a való

Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplő úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize. Az MTI tudósítója a saját szemével is meggyőződhetett róla, hogy a regénybeli leírás pontos, a több mint ezer éve épült erődszerű kastély alatt ott csörgedezik vészjósló mélységben a barlangból elő- majd elbújó patak.

A túl sok látnivalót nem kínáló 20 ezres városban a nevezetes helyszínt nem is olyan könnyű megtalálni, mert a házakkal körbevett belvárosban alig feltűnő a kastély külső képe. Kapuján átlépve azonban szembetűnő az erőd mellvédjéről a látvány, az igencsak meredek szakadék és alul a Fojba-patak.

A szurdokot megközelíteni eléggé kockázatos, bár nem lehetetlen vállalkozás. Meredek lépcsősor vezet lefelé, és az izzasztó túra végén a katlanszerű, óriás sziklákkal körbezárt mélységben találja magát a kiránduló.

Nem lehet véletlen, hogy egyes források szerint Dante az Isteni színjátékának pokolbéli helyszíneit is Pazin szurdokáról mintázta, az bizonyos azonban, hogy Verne helyszínválasztása tudatos volt.

A helyiek kutatása szerint az akkor olasz fennhatóság alatt lévő város polgármestere, Giuseppe Cech tartott levélben kapcsolatot a francia regényíróval, aki egy honfitársa, Charles Yriarte útleírását is felhasználta alkotó munkája során. Pazinban ezért ma is nagy tisztelet övezi Verne-t, akiről utcát neveztek, el és az itt működő Jules Verne Társaság is ápolja az emlékét.
Forrás: MTI