Emléktábla a költőnek

Az olvasóvá nevelő gyermekirodalmi folyóirat, a Kincskereső virágkorát élte ebben a szerkesztőségben, s ehhez nagyon sok köze volt Baka Istvánnak - mondta Ilia Mihály, a költő egykori tanára és mentora az avatóünnepségen.

A szerkesztőségben megfordultak a nemzetközi és hazai irodalmi élet nagyjai, és a mai magyar középgenerációból sokan vannak, akik ide hozták első írásaikat Baka István ítéletére - emlékeztetett a professzor.

Baka István költő Szekszárdon született 1948. július 25-én. A szegedi egyetemen magyar-orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a komolyzene és tanára, Ilia Mihály, akinek figyelme egész életén át követte.

Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza a csongrádi megyeszékhelyre, ahol a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett.

Szerkesztőségi szobája az idők során Szeged egyik fontos szellemi műhelyévé vált. Megfordult itt a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége: írók, költők, zeneszerzők, színészek, festők. 1993 őszén nagy sikerű műfordítás szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt.

Életműve nagy utat futott be, amelyet 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála tört ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, síremlékének alkotója Farkas Pál szobrászművész. Szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.