Alkotmánysértő jogalkotás

A közigazgatási hivatalok hivatalosan az 1990 és 1994 között működő köztársasági megbízotti intézmény jogutódaiként jöttek létre, s 2006-ig így is működtek. Azóta viszont áll a bál, ami az utóbbi időben egyenesen tragikomédia.

Amikor kigárdáztuk magunkat és kitojásdobálóztuk magunkat, fordítsunk figyelmet az igazán lényeges dolgokra. Jelenleg ugyanis úgy fest, hogy szándékos jogalkotói alkotmánysértésnek lehetünk szemtanúi. A téma a közigazgatási hivatalok regionalizációja.

Regionalizáció

A közigazgatás regionalizációja komolyabban csupán pár éves múltra tekint vissza. 2007-ben a kormányzat benyújtott egy törvényjavaslatot, ami a megyerendszer megszüntetését, s a közigazgatási régiók létrehozását jelentette volna. Annak bukása kódolva volt, ugyanis a Fidesz azt nem szavazta meg arra hivatkozva, hogy a kormányzat előzetes egyeztetés nélkül nyújtotta be az irományt. Most pedig itt a kérdés: lehet-e, s ha igen, hogyan lehet regionalizálni a közigazgatási hivatalokat.

Áll a bál


A közigazgatási hivatalok jogelőde az 1990 és 1994 között létező, ún. köztársasági megbízotti intézmény volt. 1994-ben egy reform keretében a köztársasági megbízotti intézményt megszüntették, s létrehozták az eredeti szándék szerint kevésbé politikai, inkább szakmai jellegű közigazgatási hivatalokat. 2006-ban volt egy jelentősebb módosítás, s azóta áll a bál, ami az utóbbi időben egyenesen tragikomédia.

A kormányzat ragaszkodik a közigazgatási hivatalok regionális szervezéséhez, amit azonban a Fidesz opponál. A megoldási móddal viszont baj van.

Első probléma

A közigazgatási hivatalok – többek között – az önkormányzati működés törvényességi felügyeletét is ellátják, ami már a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) hatáskörébe tartozik, amely törvény módosítása kétharmados többséggel lehetséges. Az Alkotmánybíróság (AB) a 90/2007 (XI. 14.) számú határozatában kimondta, hogy kétharmados törvényt nem lehet egyszerű többséggel módosítani, ezzel megsemmisítette az Ötv. (feles többséggel) meghozott módosításait.

A történet 2006-ban kezdődött, amikor a kormány módosította az Ötv.-t úgy, hogy az addigi „fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok” kitételből a „megyei” és „fővárosi” jelzőket elhagyta, arra hivatkozva, hogy tulajdonképpen csak elnevezést módosítanak – nyilatkozta a HírExtrának Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Így azonban – mint az AB később kimondta: jogellenes – lehetőség nyílott arra, hogy egy kormányrendelettel létrehozzák a regionális közigazgatási hivatalokat.

A közigazgatási hivatalok státuszának megváltoztatása az Ötv-t is érinti, azért, mert a közigazgatási hivatalok – ahogy említettük – például a települések, helyi önkormányzatok működésének törvényességi felügyeletét is ellátják, azaz – mint Répássy mondta – önkormányzati alapjogokat is érinthet.

Második probléma

A regionális közigazgatási hivatalokat létrehozó 297/2006 (XII. 23.) kormányrendeletre azonban ugyanaz vonatkozott, mint a feles többséggel meghozott törvényekre. A jogszabályi hierarchiában ugyanis a felsőbb szintű jogszabályt egy alsóbb szintű jogszabály nem írhat felül. Márpedig jelen esetben erről van szó: a regionális közigazgatási hivatalok létrehozása az Ötv. „kiegészítése”. Mindazon túl, hogy egyébként is kétharmados törvénnyel lehet a közigazgatási hivatalokat létrehozni. Az AB ezt végül alkotmányellenesnek is találta.

A Fidesznek volt egy törvényjavaslata a helyzet orvoslására, ami visszaállította volna a megyei szervezésű közigazgatási hivatalokat – folytatta Répássy. Ebből végül nem lett semmi, mert tizenegy alkalommal utasította el a kormánytöbbség a napirendre vételt, tehát a parlament még tárgyalni sem tudott a Fidesz indítványáról.

Tárgyalás

Tavasszal mégis tárgyalóasztalhoz ültek a felek, ahol azonban a kormány csak olyan megoldást tartott elképzelhetőnek, amely regionális szinten szervezi a közigazgatási hivatalokat, míg a Fidesz a megyei és fővárosi hatáskörhöz ragaszkodott. A tárgyalások így eredménytelenek maradtak. Az MSZP költséghatékonyságra hivatkozott, holott erről – a Fidesz szerint – nem készült semmilyen becslés, az ellenzéki párt pedig azért nem értett egyet a regionális szervezéssel, mert szerintük a közigazgatási hivatalokat az önkormányzati rendszer mintájára kell megszervezni, ami jelenleg megyei.

Igyekeztünk megkérdezni kormánypárti politikusok véleményét is, azonban többször átirányításra a Kormányszóvivői Irodánál (KI) kötöttünk ki, ahol telefonos interjú helyett írásban válaszoltak. A KI tájékoztatása pedig valóban a költséghatékonyságra hivatkozott: „a kormány az ügyfelek jobb kiszolgálása, az átláthatóbb, takarékosabb működés biztosítása érdekében helyezte 2007. január elsejétől regionális alapokra a közigazgatási hivatalokat. Az elmúlt másfél év tapasztalatai igazolták az átalakításhoz fűződő reményeket: színvonalasabb lett az ügyintézés, hatékonyabbá vált az önkormányzatok ellenőrzése, számos ügyben egységessé vált a joggyakorlat, a megyei kirendeltségek pedig biztosítják, hogy az ügyintézés az ügyfelek lakóhelyéhez közel történjen. A feladatok racionalizálásával, a párhuzamosan végzett feladatok megszüntetésével 30%-kal csökkent a hivataloknál dolgozó vezetők száma és csökkent a foglalkoztatottak létszáma is. A vagyongazdálkodás ésszerűsítésével, központosításával pedig további megtakarítást értek el a hivatalok” – írják.

Javaslat

A Fidesz javaslata egy olyan törvény volt, amely visszaállítja a megyei közigazgatási hivatalokat, cserében a kormány szabad kezet kap abban, hogy a hivatalok működési rendjét szabályozza – mondta Répássy Róbert. A fideszes politikus szerint a mindenkori kormány számára az jelenti a legnagyobb gátat, hogy nem tud eltérni a törvényben rögzített megyei rendszertől, másik, hogy az Ötv.-ben nincs olyan felhatalmazás, ami szerint törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban lehetne szabályozni a közigazgatási hivatalok működését. Ezért a Fidesz nyitott arra, hogy úgy módosítsák az Ötv.-t, hogy a kormány egy széleskörű felhatalmazást kapjon a hivatalok hatáskörének szabályozására. A közigazgatási hivatalok illetékességét törvénybe kell vésni, a hatáskörében pedig kapjon szabad kezet a kormány – mondja Répássy. Az MSZP ezt sem fogadja el, helyette törölnék az Ötv.-ből a közigazgatási hivatalokat, hogy a mindenkori kormány teljesen szabad kezet kapjon. Ezt a Fidesz elvi okokból opponálja, szerintük – ismételte Répássy – „egybe kell esnie” a közigazgatási rendszernek és a közigazgatási hivatalok rendszerének.

A KI szerint “a legnagyobb ellenzéki párt nem csak a közösen kidolgozott javaslat parlamenti elfogadását nem tudta garantálni, de végül még a saját – az eredeti állapot visszaállítását célzó – indítványát is visszavonta, lehetetlenné téve ezzel az önkormányzati törvény határidőn belüli módosítását. Mivel a kormánynak alkotmányba foglalt kötelessége, hogy biztosítsa a közigazgatási hivatal működtetését – és azon keresztül az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését – más megoldást kellett találni a helyzetre”.

És ha kormány nyújt be egy olyat, amilyet a Fidesz visszavont? A kérdés költői.

Tragikomédia

Summázva a helyzetet, jelenleg a kormány ugyanazt a hibát követi el, mint két évvel ezelőtt: újfent kormányrendelettel nyúl bele egy kétharmados törvény illetékességi körébe. Répássy szerint ez tudatos alkotmánysértés, a „jogállam egyszer egye”, hogy kétharmados törvényt nem lehet kormányrendelettel pótolni. Addig, amíg az AB ki nem mondja újra az alkotmányellenességet – várhatóan szeptemberig kell várni a határozatra –, valahogy „elműködik” a rendszer, ezzel is csak megy az idő.

A KI írott válasza szerint "a kormány azért alkotta meg a szóban forgó rendeletet, hogy biztosítsa a közigazgatási hivatalok zavartalan és törvényes működését. A kormány a rendeletet az önkormányzati törvénnyel összhangban, az Alkotmány által biztosított jogalkotói hatáskörben alkotta meg".

Az ország jogrendje és a közmorál szempontjából sajnálatos, hogy az alkotmányos kötelezettségek ellátásának nem találtak alkotmányos utat. Az alkotmány pedig egyébként sem teszi lehetővé az alkotmánysértő jogalkotást.