Kit támogat valójában az mezőgazdasági tárca?

Egy aprólékosan kidolgozott agrár és vidékfejlesztési program könnyen rávilágít a jelenlegi rendszer működési hibáira. Sőt, az egész koncepciónak kiderülhet az alkalmatlansága. Úgy tűnik, az árnyékkormány programja alaposan megtépázhatja a mai agrárpoliti

Úgy tűnik, jelenleg az agrárirányítás egyetlen célja, hogy az elérhető támogatásokat minél hatékonyabban juttassa el néhány gazdasági érdekcsoporthoz, függetlenül a tényleges tevékenységek értelmétől, társadalmi és környezeti hatásaitól – állítják az árnyékkormány című honlap szerkesztői.

A honlap mögött az Országos Civil Fórum független szakértői állnak. A részletesen kidolgozott mezőgazdasági ajánlások bármelyik párt programjának is beillenének. Célja, hogy a kormányzat – szerzők szerint – elhibázott vidékfejlesztési stratégiájával szemben egy a fenntartható vidékfejlesztési politikát adjon.

Kajner Péter a stratégia egyik kidolgozója a Hírextrának elmondta, a kormányzat által kidolgozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia és Program (ÚMVST) fő problémája, hogy nem konszenzussal, az érdekelt felek bevonásával dolgozták ki.

Kisgazdaságok, összefogással

Az árnyékormány programjából
Fel kell tárnunk és kézzelfoghatóvá kell tennünk az oktatás és a média segítségével a vidéken rejtőző értékeket, kultúránk kincsestárát - pl. a természettel együttműködő gazdálkodási formákat. Meg kell értetnünk, hogy ezen értékeknek mi a jelentősége a társadalom túlélése szempontjából.
Az árnyékkormány programja főleg a családi- és kisgazdaságok érdekeit illetve az ökológiai lehetőségeket, azaz a fenntartható fejlődést veszi figyelembe. Ez a gazdasági szerkezet viszont csak akkor lehet versenyképes, ha egységei együttműködnek a beszerzési, feldolgozási, tárolási és értékesítési feladatokban. Ennek a koncepciónak a szükségességét a dinnye-, meggy- és tejháborúk is bizonyítják.

A jelenlegi forráselosztás rendkívül koncentrált és elsősorban a nagyüzemekre helyezi a hangsúlyt. Vagyis oda folyatja a pénzt. A jelenlegi nagyjából 700 ezer gazdasági egységből 200 ezer a támogatási alany, viszont az ÚMVST-ben ennek csak mintegy 20 százaléka van elsődlegesen megcélozva. Egyes számítások szerint 100 forint támogatásra szánt összegből jó esetben 15-20 jut el a gazdákhoz. A többi, a műtrágyagyártó, a gépgyártó, az alkatrészgyártó, vagy az üzemanyagellátó cégekhez jut, és jó része a pénzügyi szektorba.



Ennek az a következménye, hogy egyre több gazdálkodó hagyja abba a termelést, válik meg a földjétől. A földet a nagybirtokosok, illetve spekulánsok veszik meg. Utóbbiak azért, hogy előkészüljenek az európai földpiaci liberalizációra. 2011-ben lejár a moratórium a külföldiek és a cégek részére. Komoly károkat fog okozni, amikor a földek kikerülnek a szabadpiacra. A helyi sajátosságok teljesen figyelmen kívül hagyódnak, az ökológiai rendszer semmiibe vevődik, csak a profitmaximalizálás lesz a cél.

Nincs megfelelő válaszunk

A vidék kiürülése társadalmi és gazdasági robbanásveszélyes helyzetet idézhet elő Kajner szerint. Szembe kell néznünk a klímaváltozással, a rossz művelés miatti talajpusztulással, az élelmiszer-, és az energiaválsággal – mondja. Az a stratégia, ahogy a pénzeket elköltjük, vagy ahogy a jogszabályokat meghozzuk szerinte nem ad ezekre választ.

Ráadásul Kajner szerint, az uniós forrásokat túl gyorsan költjük. A teljes 2013-ig felhasználható keret 1300 milliárd forint, amiből csak az első évben gépvásárlás címén 300 milliárdot kötöttek le. Ha így haladunk veszélybe kerülhet a többi finanszírozása – mondja a szakértő.

Együttműködés nélkül nem megy

Az árnyékormány programjából
A stratégiaváltás pénzügyi alapjait az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia és Program (ÚMVST és ÚMVP) keretei között teremthetjük meg, de a finanszírozásban szerepet játszhatnak a területalapú (farm-alapú), direkt kifizetések is.
Különös figyelmet kell szentelni az aprófalvakon belüli és közötti együttműködés fejlesztésének – állítja a szakértő. A helyi hagyományok, személyes viszonyok életben tartása talán a legfontosabb alapja a gazdasági és társadalmi fejlesztésnek. A régiók Európája lehetőséget nyújt arra, hogy a határon túli magyarsággal újra szoros kapcsolatot ápolhassanak az anyaországbeliek. A határmenti régióknak erre is tekintettel célszerű végiggondolni fejlesztési - ezen belül agrár- és vidékfejlesztési - programjaikat.

A szakértői program kitér arra, hogy az agrár- és vidékpolitika nem kezelhető függetlenül a víz-, táj- és energiagazdálkodástól, a természetvédelemtől és a szociálpolitikától. Ezek szakszerű és harmonikus összehangolása már a tervezés során alapfeltétele az eredményes megvalósításnak.

Az árnyékormány programjából
Az ökoszociális piacgazdasági modellnek megfelelően az adó-(elvonási) és támogatáspolitikában előnyben kell részesíteni azokat a gazdálkodási rendszereket és vállalkozásokat, amelyeknek jók a minőségi termelési, környezeti és foglalkoztatási teljesítményei. Az elvonások rendszerében, az adópolitikában a közterheket az élőmunkáról fokozatosan a környezethasználatra valamint az anyag- és energiafelhasználásra kell áthelyezni.
A fenntartható fejlődés érdekében nyilvánvaló, hogy át kellene alakítani az agrár-környezetgazdálkodási programon belüli feltételrendszert. Cél, hogy a szántóföldi alap, illetve integrált programok helyett a források nagyobb hányada jusson a természetmegőrzésre, a tájgazdálkodásra, a tájrehabilitációra, illetve vizeink megtartását hatékonyabban szolgáló célprogramokra. Az is megkérdőjelezhetetlen, hogy a termelésben ma csupán 2%-os arányban jelen lévő ökológiai (bio-) gazdálkodás nagyarányú elterjedését erőteljesen ösztönözni kell.

GMO nem, ÁNTSZ nagyon

Az árnyékkormány programja szerint a génmódosított növények termesztésére vonatkozó moratóriumot hosszú távon fenn kell tartani. A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) felhasználását a takarmányozásban és az élelmiszerekben meg kell szüntetni, legyen szó import vagy hazai termékekről.

A program létszámban és kapacitásban is megerősítené az élelmiszerbiztonságért felelős szervezeteket (elsősorban: ÁNTSZ). Az EU keretei között ez a szigorú minőségellenőrzési rendszer a piacvédelem fő eszköze. Kajner Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy ma is lehetőségünkben állna megvédeni a saját termékeinket a külföldi dömpingtől. Mégis valamiért ennek pont a fordítottja érvényes. Ma a rossz minőségű termékek beáramlása szinte szabályozatlan, ellenben a hazai élelmiszer-feldolgozást a túl szigorú szabályozás szinte megfolytja. Ezzel a jelenlegi agrárpolitika azt éri el, hogy a kisebb gazdaságok, feldolgozó üzemek versenyképességét lerontja.

Rossz felé megyünk

Olyan területfedő, többfunkciós mezőgazdaság lenne Krajner szerint ideális, ami a hazai tájak adottságainak megfelelő. Ennek a megalapozását a Szent István Egyetemen elvégezték, így ma már majdnem parcella szintjén megmondható, hogy adott helyen mi a legideálisabb művelési megoldás. Valahol a természeti értékek védelmére koncentráló gazdálkodásra van szükség, máshol lehet a gabonatermelés felé nyitni. A környezeti illetve mezőgazdasági meghatározottságú területek között természetesen számos átmenet lehetséges. „Ma az ember igényeihez próbáljuk a természetet alakítani, míg hosszútávon ennek ellenkezőjére lenne szükség.” – figyelmeztet Kajner.
Kajner Péter az aktuális kérdésekre reagálva értetlenségének adott hangot. Nem érti, hogyan lehetett a meggy vagy épp a dinnyehelyzetet odáig juttatni, hogy a kartellek gazdálkodók arcába röhögnek. A jogszabályok alakításáért egyértelműen a miniszter illetve a kormányzat felel. Az elmúlt húsz év politikai elitje hibáztatható azért a lehetetlen helyzetért is, hogy az élelmiszertermelésben, feldolgozásban és kiskereskedelemben olyan koncentráció alakult ki, ami példátlan Európában: az élelmiszerkereskedelem 85 százalékát nyolc kereskedelmi lánc ellenőrzi! Ebben a helyzetben, még egy miniszternek is egészen kicsi a mozgástere – ismeri el a szakértő.

Úgy tűnik, a magyar mezőgazdaság jó irányba tereléséhez átfogó kormányzati stratégiára lenne szükség, amihez az árnyékormány vidékfejlesztési programja figyelemreméltóan alapos kiindulási pont lehet.