A Fidesz politikusa úgy értékelte vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján, hogy egy állandó vagy akár eseti parlamenti vizsgálóbizottságnak kell megvizsgálnia a tanulmányok ügyét, és ha beigazolódik a gyanú, akkor kezdeményezni kell a szükséges eljárásokat.
Nyitrai Zsolt közlése értelmében a 4,6 milliárd forint kifizetése pártfinanszírozási célokat is szolgálhatott, következtetése szerint ezzel az összeggel az MSZP-s és az SZDSZ-es klientúrát is támogatták.
A képviselő kitért arra, hogy a főleg a Miniszterelnöki Hivatal, az egészségügyi és a gazdasági tárca által felhasznált több mint 4,6 milliárd forint mellett a kormány újabb 1,8 milliárd forintnyi közpénzt akar költeni "önreklámozásra", amiről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal pályázatai tanúskodnak.
"Egy-egy tanulmány elkészítése nem jelent állandó, napi feladatot, ugyanakkor speciális szakértelem szükséges hozzá. Ebből következik, hogy a takarékos megoldást az eseti, külső megbízások biztosítják, nem pedig egy nagyszámú szakértői gárda állandó foglalkoztatása. Nem volt ez másképp az Orbán-kormány idején sem" - fogalmazott reagálásában az MTI-nek vasárnap Budai Bernadett. A kormányszóvivő például az Olimpiai megvalósítóság kérdésével sem az Ifjúsági és Sportminisztérium apparátusa foglalkozott, hanem külső szakértőket kértek fel a kérdés vizsgálatára. Emlékezetes: az olimpiai megvalósíthatóságról szóló tanulmány akkori árakon mintegy félmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
Közölte: egyszerű matematika tehát, nem pedig politikai kérdés, hogy takarékosabb megoldás egy eseti jellegű, szaktudást igénylő feladatot külső szakértőre bízni, mint ugyanarra a célra teljes munkaidőben szakértői stábot alkalmazni.
Budai Bernadett emlékeztetett: a 2003-as úgynevezett üvegzsebtörvény tisztább, átláthatóbb viszonyokat teremtett ezen a téren is: a jogszabály értelmében ugyanis a minisztériumok minden korábbinál részletesebb adatokat közölnek honlapjaikon a közpénzek felhasználásáról. A szigorú hivatali rend is közpénzek felhasználásának jogszerűségét és tisztaságát biztosítja: a tanulmányok megrendelése és befogadása esetén a lehető legszigorúbban kell eljárni, a tanulmányok ellenértékének átutalására is akkor kerülhet sor, ha a megrendelt tanulmány kielégíti a joggal elvárható szakmai követelményeket, és erről igazolást kell kiállítani.
A minisztériumok minden esetben arra törekszenek, hogy - a piaci árakat, a szaktudást és a munkára fordított időt is figyelembe véve - a lehető legalacsonyabb áron vásárolják meg a szükséges szolgáltatásokat, vagy adjanak megbízást a szükséges tanulmányok elkészítésére. A jövőben is akkor döntenek tanulmány megrendelése mellett, amikor ez jelenti a legtakarékosabb megoldást - tette hozzá.
A kormányszóvivő közölte: a minisztériumok a 2002 és 2007 év között mintegy 1.800 tanulmányt rendeltek meg külső személyektől, szervezetektől, mindösszesen bruttó 4,58 milliárd forint értékben.
Érdemes ezt az összeget összevetni az Orbán-kormány olimpiai megvalósíthatóságról szóló tanulmányával, ami akkori árakon mintegy félmilliárd forintba került: azaz egyetlen tanulmány ára 1/9-e volt annak az összegnek, amit a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány hat év alatt költött összesen tanulmányokra.
Beszédes az Orbán-kormány kancelláriája által kommunikációs célokra költött összeggel való összehasonlítás is: 2001-ben, azaz egy év alatt ugyanis kormányzati kommunikációra az állami ünnepségek szervezésével együtt közel hétmilliárd forintot fordított az akkori kancellária, azaz több mint másfélszer annyit, mint hat év alatt a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány összes minisztériuma tanulmányokra - emelte ki a kormányszóvivő.