Magyar szólisták sikere Pekingben

Musicathlon konzervatóriumi zenei fesztivált rendeztek Pekingben, amelyre a világ minden tájáról összesen tíz neves zeneakadémiát, köztük a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet hívták meg.

A pekingi Központi Konzervatórium és a Yale Egyetem közös szervezésében létrejött zenei előolimpiának is nevezhető tízpróbára Ausztriából, Finnországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kínából és Magyarországról összesen tíz neves zeneakadémiát hívtak meg, hogy a több mint kéthetes találkozón a kínai közönségnek tetszőleges programot mutassanak be.

Budapestről két kitűnő zongorista, Lajkó István és Farkas Gábor, valamint Várdai István csellista és Tömösközi László marimbaművész érkezett a találkozóra. A fiatal muzsikusok csütörtök estre kétórás koncertet adtak Pekingben a Központi Konzervatórium koncerttermében. A négy szólistát Batta András zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora kísérte el, aki a magyar népzene szerepe a magyar zeneszerzésben címmel fiatal zenészeknek előadást is tartott. Pénteken Farkas Gábor mesterkurzust, Lajkó István egy szóló zongoraórát, Várdai István pedig egyórás koncertet tartott.

"Minden megmozdulásunkat óriási érdeklődés kíséri" - mondta el az MTI-nek Batta András. "Bár a magyarokról szóló kétnapos program elég sűrűre sikeredett, ez egy olyan rangos esemény, amelyre feltétlenül érdemes volt eljönni, jó érzés látni, hogy a Liszt akadémiának milyen óriási értéke van szerte a világban" - tette hozzá.
A kínaiak magyar zene iránti vonzalmát a zenetörténész azzal magyarázta, hgoy az 50-es évek végén, 60-as évek elején Magyarországon sok kínai muzsikus tanult, akik később hazájukban vezető zenészekként is elismerően szóltak a magyar zenéről, sokan közülük még most is beszélnek magyarul és azóta is emlegetik egykori tanáraikat.

Batta András szerint a kínaiak rendkívül nyitottak az európai klasszikus zenére, és ezt mindenképpen szeretnék elsajátítani és megállapította, hogy a legjobb úton haladnak efelé.

"A kínai zenészeknek rendkívül ügyes kezük van, nagyon jó adottságú énekesekkel rendelkeznek, azonban nem tudják mindig, hogy mit játszanak, egy kicsit idegen nyelv ez a számukra. A koncentrációjuk a nagy klasszikus európai darabokhoz nem mindig elég erős, egy nagyobb lélegzetű mű előadása még gondot okoz a számukra" - magyarázta Batta András.

"A Liszt akadémiában olyan nagy hagyományú intézményt fedeztek fel, ahonnan tanulni lehet, és ez a tanulni vágyás, amit itt tapasztalok, egészen elképesztő. Mindent magukba akarnak szívni, még akkor is, ha esetleg egyelőre még nem tudnak vele mit kezdeni, nem értik pontosan hogy miről van szó, hiszen a nyugat-európai zene a kínai zenéhez képest egészen más" - tette hozzá. Véleménye szerint ez a feltartóztathatatlan zenei kultúrszomj, ez a zenei éhség hamarosan a japán zenészekénél is magasabb szintre fogja juttatni a kínai muzsikusokat.
Forrás: MTI