A Vélib kerékpárkölcsönző első éve nem remélt sikertörténet, elsősorban azért, mert a rendszer úgy illeszkedett be a párizsiak mindennapjaiba, hogy közben megváltoztatta a főváros közlekedését.

Van, aki elvi okokból, a környezetvédelem érdekében, van, aki praktikus okokból, a dugók vagy a tömegközlekedési sztrájkok idején használja. Ahogy a Libération című napilap megjegyzi, a Vélib az élhető város utópiájának kelléke: individuális tömegközlekedési jármű, ingyenes tárgy fizetős használattal, senkié és mindenkié egyszerre, köztulajdon, de magáncég működteti.

A tavaly nyáron 11 ezer kerékpárral elindított kölcsönző-hálózat jelenleg 16 ezer járművel üzemel, az év végére pedig már 20 ezer bicikli lesz bérelhető a francia város 1500 pontján. Ezen a nyáron naponta átlagosan 110-120 ezren veszik igénybe a szolgáltatást, alkalmanként - ugyancsak átlagosan - 18 percre.

Egy közelmúltban megjelent közvélemény-kutatás szerint a Vélib rendszeres használóinak 94 százaléka elégedett a szolgáltatással. A leleményes párizsiak ráadásul mindenre használják: van, aki munkába jár vele, van, aki bevásárlásra használja, de van, aki este azzal megy moziba, színházba. Ideális és hangulatos éjszakai jármű, amikor már egyéb tömegközlekedési eszköz nem működik: a bérbiciklik harminc százalékát este 10 és hajnali 5 óra között veszik igénybe.

Párizsban egy éve még elképzelhetetlen volt, ma viszont már nem ritka látvány a bicikliző kosztümös hivatalnok, vagy a magas sarkú cipőben és szoknyában kerekező. A városháza adatai szerint a fővárosi tömegközlekedés három százaléka kerékpárral történik, melynek egyharmada bérbicikli. A felmérés szerint a felhasználók két dolgot tartanak a városi bérbiciklizés előnyének: a testmozgást és azt, hogy nagyon olcsó és gyors tömegközlekedési eszköz.

Az éves bérlet - amelyre eddig 200 ezren fizettek elő - 29 euróba (6700 forintba) kerül, amiért korlátlan számban, alkalmanként fél óráig ingyen lehet kerekezni. A napi, illetve heti bérlettel rendelkezők számára is az első 30 perc ingyenes, a második mindenkinek 1 euróba kerül az automatáknál. A harmadik félóráért már 2 eurót kérnek, minden továbbiért pedig 4 eurót.
A fokozatosan emelkedő tarifa miatt senki nem foglalja le órákra vagy egész napokra a bicikliket, hanem inkább egy tárolóban lecseréli egy másik, félóráig ismét ingyenesen használható járgányra. Így a biciklik forognak, és állandóan utast cserélnek. Kivéve a tömegközlekedési sztrájkok idején, amikor sokan előszeretettel lakatolják le a gépeket a tárolókban, nehogy előlük más elvigye az egyetlen, ilyenkor is működő tömegközlekedési járművet.

Az első hónapokban némi gondot okozott, hogy a dombos területek tárolóiban a reggeli munkába indulást követően egész nap nem volt bicikli. Ugyanis felfelé nem kerekezett senki. Ezért azoknak, akik hajlandóak az úgynevezett "magassági tárolókhoz" (száz ilyen van Párizsban) kerekezni és ott letenni a gépet, egy hónapja a szolgáltató további ingyen negyedórát "ajándékoz".

Környezetkímélő hatása mellett a Vélib az első olyan tömegközlekedési eszköz, amely pénzt termel a párizsi önkormányzatnak. A JCDecaux reklámcég ugyanis a pályázaton elnyert működtetési jogért fizet, és cserébe reklámfelületeket kap az önkormányzattól, amelyeket sokszoros áron értékesít.

Az éremnek viszont másik oldala is van: a borsos összegű, 150 eurós (35 ezer forintos) letét ellenére egy év alatt háromezer járgányt elloptak és ugyanennyit tönkretettek. A tél folyamán feltehetően fémtolvajok szerelték le rendszeresen a kerékpárok elején található kosarakat. A felhasználók arra is panaszkodnak, hogy bonyolultan működnek az állomások és gyorsan rongálódnak a biciklik.

A "vélibezők" között azonban már külön jelrendszer alakult ki: amennyiben valaki hibát észlel a gépen (leszakadt a lánc, nem működik a váltó, lapos a kerék), kifordított nyereggel teszi vissza a tárolóba a biciklit. Így a következő bérlő nem próbálkozik vele feleslegesen, és a városban közlekedő több száz bicikliellenőr - akik napi 1500 javítást végeznek - pontosan tudhatja, hogy melyik a javítandó jármű. A szolgáltató szerint egy év alatt a biciklik 40 százalékát teljesen le kellett cserélni.

A rendőrség adatai szerint az elmúlt egy évben a bérbiciklik használói közül hárman haltak meg autóbusszal vagy teherautóval való ütközésben, és 21 százalékkal növekedett a balesetet szenvedett biciklisek aránya a fővárosban. Ennek ellenére az önkormányzat szerint a Vélib javított a város közlekedésén, mert az autósok kénytelenek tudomásul venni, hogy Párizs tele van kerekezőkkel.

Bár a fővárosban működik a legjelentősebb hálózat, ma már húsz francia településen igénybe vehetőek bérbiciklik. Az elsőt La Rochelle-ben még 1975-ben állították üzembe, majd több, mint húsz évnyi szünet következett egészen addig, amíg tíz évvel ezelőtt egyre több város nyitott biciklikölcsönzőt. És ez nem is francia módi: hasonló hálózat működik Koppenhágában, Barcelonában, Rómában és Washingtonban is, és hamarosan megnyílik Montrealban, Londonban és Chicagóban.

A párizsi önkormányzat a Vélib mintájára 2009 végén négyezer elektromos bérautóval tervezi megnyitni az Autolib hálózatot.