Madárinfluenza: áttörés a harcban

Kavaoka Josihiro, a Tokiói Egyetem munkatársa és csapata genetikusan módosította a madárinfluenza vírusát, hogy alkalmasak legyenek a bormuslica sejtjeinek megfertőzésére.
A tudósok a muslica genomjában (a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információja), amely mintegy 14 ezer gént tartalmaz, olyan géneket kerestek, amelyeket a vírus "személyes célokra" képes felhasználni. A szóba jöhető gének közül három van jelen az emberi sejtekben is.

A kutatók megállapították, hogy ezeket az emberi gének által kódolt fehérjéket használhatják szaporodásukhoz a H5N1 és a H1N1 vírusok.

A vírus fertőzési mechanizmusainak megértésében elért haladás révén a tudósok szerint felgyorsítható újtípusú gyógyszerek kifejlesztése a vírus ellen.
Napjainkig a vírus csak kevés embert fertőzött meg, de máris a kezeléssel szembeni rezisztencia jeleit mutatja.