Halkövületek adnak magyarázatot

Európai múzeumok mélyén felfedezett, furcsa kinézetű halkövületek oldhatják meg az evolúciós elmélet függőben lévő kérdését - közölték amerikai kutatók.

Az ötven millió éves halkövületeknek egyetlen szemük van, mely a fejük csúcsához közel helyezkedik el. Ez magyarázatot adhat arra, hogyan alakult ki a lepényhalak furcsa, bár hasznos jellegzetessége, hogy mindkét szemük lapos testük egyik oldalán található.

Ez teszi lehetővé, hogy a tengerben a víz felszínén lapjával, oldalukon úszó lepényhalak mindkét szemüket használhassák.

Mindeddig nem találtak az evolúciós biológusok olyan köztes láncszemet a fosszíliák között, amely megmutatta volna az átmenetet a lepényhalak e meglepő tulajdonságához.

Matt Friedman, a Chicago-i Egyetem munkatársa a Nature című tudományos folyóiratban számolt be a nagy jelentőségű köztes evolúciós lépésre vonatkozó bizonyítékról.

Sok kutató úgy vélte eddig, hogy az ősi egyszemű halakhoz képest nem szolgálta a halak túlélését, ha szemük a fej közepéről az egyik oldalára került át. Ezért terjedt el a kutatók között a lepényhalak kialakulásával kapcsolatban a hirtelen, kiterjedt mutáció elmélete a lépésenkénti evolúciós fejlődés helyett.

A lepényhalaknak ötszáznál több faja él édes és sós vizekben. Valamennyi szimmetrikusan lévő szemekkel születik, és felnőtt korára válik asszimetrikussá azzal, hogy az egyik szemük átvándorol a másik oldalra.

Friedman kétféle, az eocén korból származó halkövületet tanulmányozott Észak-Olaszországban. Közülük az egyik egy új nemzetséghez tartozik, melyet Friedman "Heteronectes"-nek, azaz "másként úszó"-nak nevezett el.

"Ezt a kövületet egy bécsi múzeum fiókjában találtam, mintegy évszázadnyi koromlerakódással befedve" - idézi fel a kutató.

A másik kövületet tévesen szimmetrikus koponyájúként azonosították korábban, ám Friedman észrevette, hogy néhány kövületnél a szem kissé eltolódott.

Ez késztette arra, hogy komputertomográfos (CT) vizsgálatnak vesse alá a fosszíliákat. Azt találta, hogy egy szem megkezdte az átvándorlást, de nem jutott teljesen keresztül a fej közepén. "Nincs teljesen Küklopsz-pozícióban" - mondta a kutató.

Friedman a lepényhalak körüli tudományos vitára utalva óv a találgatásoktól, melyek arról szólnak, hogyan éltek, közlekedtek valaha ezek a halak. Nem tartja azonban kizártnak, hogy nem az oldalukon úsztak, hanem uszonyaik segítségével felemelkedtek kissé.
Forrás: MTI