Újabb világörökség

A horvát Kulturális Minisztérium keddi tájékoztatása szerint a Hvar-szigeti mező az adriai szigetek legnagyobb és legtermékenyebb síksága, amelyet az ókori görögök osztottak fel mértani pontossággal.

A területet 75 parcellára szabták fel, amelyek nagyjából 900-szor 180 méteresek. A terület jellegzetességei közé tartoznak az ókori kőfalak és faragások, amelyek máig tanúsítják az ókori geometria és földmérési technika fejlettségét.

Az egykori Pharosz települést - amelyből később a horvát telepesek Hvarnak nevezték el a szigetet - még a görögök alapították az időszámításunk előtti negyedik században.

Horvátországból 1979 óta szerepelnek értékek a világörökség listáján. Az elsők között a Diocletianus-palotával egybeépült középkori Split, Dubrovnik óvárosa és a tavairól-vízeséseiről nevezetes Plitvicei Nemzeti Park kapta meg a rangot.

A védett emlékek körébe tartozik a poreci Euphrasius-bazilika korakeresztény műemlékegyüttese, Trogir történelmi óvárosa és a sibeniki Szent Jakab-katedrális.