Mint a Háárec című izraeli lap hétfőn megjelenő cikkének előzeteséből kiderül, a prágai születésű író (1883-1924) e dokumentumokat legjobb barátjának, Max Brodnak adta át. Brod, aki Kafka kérése ellenére nem égette el az író műveit, hanem kiadta azokat és a szerzőt világhírűvé tette, 1939-ben, miután a nácik megszállták Prágát, az akkor brit mandátum alatt álló Palesztinába emigrált. Tel-Avivban halt meg 1968-ban, és az írásokat titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta.

Hoffe asszony nem engedte, hogy kutatók hozzáférjenek a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokhoz, bár egy részüket eladta, egyes lapokat pedig svájci bankok széfjeiben őriznek.
Esther Hoffe a közelmúltban elhunyt, így a Kafka-örökség lányaira szállt.

Most, az író születésének 125. évfordulója kapcsán ismét az érdeklődés középpontjába kerülhetnek az írások, amelyeket talán nem titkolnak tovább a világ elől.