Szent Lászlót ünneplik

A Győri Bazilikában tartott díszközgyűlésen Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester elevenítette fel a lovag király erényeit, méltatta életművét.

A városvezető rámutatott: Szent László attól vált nagy uralkodóvá, nemzetének szent királyává, hogy számára a legfontosabb mindig a haza és az ország érdeke volt.

"Odadása és hite iránytű a mai magyar ember számára is" - hangoztatta a polgármester.

Az ünnepi köszöntőt követően átadták a Szent László-érmet több évtizedes szakmai és közösségi munkájuk elismerésként azoknak a személyeknek, akiket a győri közgyűlés erre méltónak ítélt.

A díjat Balogh Péter főorvos , Bojtár Imréné Gál Anna karigazgató és Rédly Elemér pápai prelátus, győr-szabadhegyi plébános kapta.

A körmenet élén vitték a hívek Szent László király fejereklyéjét és az azt magában rejtő ereklyetartót, a hermát.

A páratlan szakrális és ötvösművészeti értéket a 17. század elején Nagyváradról menekítette Győrbe Náprághy Demeter püspök, s végrendeletében a győri székesegyházra hagyományozta.

A hermán az ismeretlen mester Szent László arcvonásait örökíthette meg. Szakértők szerint az alkotó a nagyváradi székesegyház előtt álló lovas szobor arcát mintázta meg.

Kiss Tamás, a győri Egyházi Kincstár és Könyvtár igazgatója a körmenet tradíciójának eredetéről az MTI-nek elmondta: a szent király ereklyéjének tisztelete a 18. század második felétől terjedt el a városban. A környéken pusztító 1763-s földrengés nem okozott nagyobb károkat Győr lakóinak, akik megmenekülésüket Szent László közbenjárásának tulajdonították. Azóta a szent ünnepén körmenetben viszik körül az ereklyét a hívők.

Szombaton és vasárnap a belváros Szent László korát idéző látványos események színhely lesz. Egyebek között lovagi tornát, harci bemutatót és fáklyás bajvívást tartanak. Ugyancsak szombaton mutatják be azt a tanulmánykötetet, amely a herma Győrbe kerülésének tavalyi, 400-dik évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásanyagait tartalmazza.