Tanáccsal a környezetünkért

„Ezúton szeretném Önöket tájékoztatni, hogy megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Operatív Program egyeztetési eljárása. Az eljárás időtartama: 2008. június 16 - augusztus 30. A Budapesti Agglomeráció Operatív Program a térség rövidtávú fejlesztési

Ez a levél érkezett meg néhány hete a főváros és agglomeráció jónéhány önkormányzatához. A hivatalos hangú levél mögött egy nagyszabású elképzelés húzódik meg, amely az agglomeráció fejlesztését tartja szem előtt. De kezdjük az alapoknál:

Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

„A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács feladata egyrészt a térségi fejlesztési érdekek összehangolása kommunikáción alapuló, többlépcsős egyeztetési folyamat koordinálásával, másrészt a térségi fejlesztési célok összehangolása a terület egészére vonatkozó jövőkép kialakításával, illetve a stratégiai célok fejlesztési programokká való lebontásával.” – így hangzik a hivatalos definíció.

Na de….

Amennyiben a Pest megyei Közgyűlés Fideszes vezetése - egyetértésben egy csomó megyei önkormányzattal - a fővárostól való leválást szorgalmazza, akkor egy ilyen szervezet sikereket érhet el. Ehhez ugye elsődlegesen fontos lenne az, hogy a megye és a főváros egy húron tudjon pendülni. Ám ez a mostani nehéz helyzetben igazán kevésbé elképzelhető. Az agglomeráció a főváros kiugró eredményei miatt rengeteg eurótól esik el, amely sok esetben hátráltatja a fejlesztéseket. Ezért a különválás esetén jelentősen javulnának a megyei pályázati feltételek.

Bizottság is van

„A Tanács működésének hatékonyabbá tételére, a térség fejlesztési céljainak és érdekeinek összehangolására állandó bizottságot hoz létre, Koordinációs Bizottság néven. A Bizottság köteles a tanácsüléseket megelőzően a tanácsülés napirend tervezetén szereplő valamennyi előterjesztést megtárgyalni. Az előterjesztéseket a Bizottság előzetes állásfoglalása után lehet a Tanács elé terjeszteni.” Ez azt jelenti, hogy a Tanács csak ennek a csodaszervezetnek az engedélyével csinálhat bármit. Nos, nézzük meg, hogy a jobboldali vezetésű megye jövőjét kik határozhatják meg.

A bizottság tagjai: a Tanács elnöke, Budapest Főváros főpolgármestere, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Tanácskozási joggal állandó meghívott: a Kormány képviselője. Ágazati egyeztetések esetében tanácskozási jogú meghívott(ak): az illetékes miniszter(ek), vagy delegáltja(ik). A Bizottság vezetője a Tanács elnöke.

Az illusztris társaság tagjai mind az egykori koalíció kenyerét ették, és a mai napig nincs különösebb harag közöttük. Azonban kérdéses, hogy a politikai mindennapokon túllépve, hogyan tudnak együttműködni a másik oldalon dolgozó megyei közgyűléssel. Ráadásul ők ülnek azokon a pénzeszsákokon, amelyekből Budapest és a megye is jelentősen részesülhetne. Higgyük azt, hogy képesek lesznek erre, és ténylegesen jut forint vagy euró a megyei fejlesztésekre.

Egyéb szervezetek?

Mindenféle kistérségi és egyéb változatban is egyeztetnek a helyi politikai erők. Külön ülnek a kerületek egy kört, és külön a megyei kistérségek. Itt már jobban érvényesül a politikai kiegyensúlyozottság mivel automatikusan a vezetők kerülnek egymással közvetlen kapcsolatba. Néha üléseznek, elhozzák otthonról az összegyűjtött tennivalókat, és reménykednek, hogy a későbbiekben ténylegesen is történik valami.

Részlet a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács honlapjáról (www.baft.hu)
"A Tanács kiemelten kíván foglalkozni a következő célterületekkel:
- A Budapestre és az agglomerációra együttesen vonatkozó fejlesztési koncepció valamint közös területfejlesztési-területrendezési politika kidolgozása,
- A fejlesztési programok összehangolása és közös megvalósítása,
- Az innováció terjedésének elősegítése,
- A társadalmi, gazdasági, környezeti céloknak megfelelő szerkezet kialakítása,
- Az életkörülményekben megnyilvánuló jelentős különbségek mérséklése,
- Infrastrukturális együttműködés erősítése,
- Pályázatok készítése, a Tanács részvétele az Európai Unió programjain, illetve pályázatain,
- Érdekérvényesítő képesség gyakorlása a térséget érintő stratégiai kérdésekben."

Tényleg szükség van-e ilyen szervezetre?

Ezt sokan vitatják. Van, aki szerint átláthatatlan és követhetetlen lesz az uniós pénzek felhasználása. Akad olyan vélemény, amely szerint a kormány a különböző fejlesztési tanácsok élére ültetett szocialista politikusokkal lényegében kiürítette a megyei vezetéseket. Ma a legtöbb megyei önkormányzat – főleg a jobboldali vezetésűek – masszívan asszisztálhatnak a fejlesztési tanácsok pénzosztásaihoz.

A Budapesti Agglomeráció Operatív Program

 Azért akad reménysugár ebben a helyzetben. Megyei és annál alacsonyabb szinten kiválóan tud működni a pártok közötti együttműködés. Szabó Imre mostani környezetvédelmi miniszter a Pest megyei Közgyűlés előző elnöke normális kapcsolatot alakított ki Szűcs Lajossal, aki a mostani Fideszes csapat élére állva vezeti a megyét. A két politikus – lévén országgyűlési képviselők is – folyamatosan egyeztetnek az agglomerációt és a megyét érintő kérdésekben.

A közgyűlésben ellenzéki helyet elfoglaló szocialista-szabaddemokrata duó is csak annyiban igyekszik a fideszes-mdf-es csapatot megszorongatni, amennyire az feltétlenül szükséges. Csak azért nem tesznek keresztbe egymásnak, hogy megmutassák, ki az úr a háznál. Ez mindenképpen jó jel!

Az Operatív Program jelenlegi tervezése is – elvileg - azt a célt szolgálja, hogy együtt határozzák meg a következő évek beruházásait, fejlesztéseit. Azt csak remélhetjük, hogy nemcsak a szavak szintjén, de a színfalak mögött is sikerül majd együttműködniük. Amennyiben ez így lesz, mindannyian jól járhatunk majd!