Elbutulunk az ételfestékektől?

Tanulási és koncentrációs zavart, valamint hiperaktivitást okoz gyermekeknél egy, az édességekben, üdítőitalokban, tejdesszertekben gyakran előforduló élelmiszer színezék.

Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő szerint a gyakorlatban is érvényt kell szerezni az EU elővigyázatossági elvének, és nem szabad kockázatos anyagot élelmiszerben használni.

A fogyasztóvédelmi és más civil szervezetek azt követelik az Európai Parlamenttől, hogy lépjen fel a gyermekkori hiperaktivitást okozó élelmiszeradalékok, színezőanyagok ellen. Hegyi Gyula magyar EP-képviselő is csatlakozott az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület által is támogatott kezdeményezéshez. A Southampton- i Egyetem kutatási eredményei szerint egyes jellemzően az édességekben és üdítőitalokban található ételfestékek (E102, E104, E110, E122,E124 és E129), a gyermekekre fokozottan károsak. Nátrium-benzoát tartósítószerrel együtt fogyasztva hiperaktívitást, tanulási és koncentrálási nehézségeket okozhatnak.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tagjainak kezdeményezésére olyan döntés született, hogy a fenti adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni: "Esetleges aktivitási és koncentrációs zavarokat idézhet elő gyermekeknél". A felvetést tizenkét tagország negyvenkét fogyasztóvédelmi és más civil szervezete is támogatja.

Hegyi Gyula hangsúlyozta, hogy a legfiatalabb fogyasztók védelme kiemelt fontosságú. A magyar képviselő szerint a figyelmeztetés kötelező feltüntetése csak az első lépés, fokozatosan ki kell vonni a forgalomból a káros színezőanyagokat. A fogyasztóknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a természetes élelmiszerek és üdítők nem olyan harsogóan színesek, mint a mesterséges színezés után. Különösen fontos, hogy a gyermekek ne szokjanak hozzá az agyonszínezett, káros adalékanyagokkal teletömött élelmiszerekhez, üdítőkhöz.

Dr. Dömölki Livia az OFE élelmiszer szakértője reméli, hogy az Európai Parlament napirendre tűzi az azo-színezékek törlését az engedélyezett adalékanyagok listájáról, tekintettel arra, hogy táplálkozási értékük nincs, s ráadásul azt az érzetet keltik a fogyasztóban, mintha valódi gyümölcsből készülnének azon élelmiszerek, amelyekhez használják ezeket.
Forrás: MTI-OS