A szerelemről és szívügyekről az Orvostörténeti Múzeumban

A szerelemről és a szívügyekről esik szó szombaton, a Múzeumok éjszakáján a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, ahol a szerelembetegség és a szerelmi bájitalok rejtelmei mellett a szívsebészet és a szívátültetés kérdéseivel is megismerkedhetnek

"Az ókor, de különösen a XIII. század óta az orvostudományon belül létezett úgynevezett szerelembetegség, amelynek külön elnevezése, tünettana és terápiája volt. A betegség a XVII-XVIII. században valahogy eltűnt" - mondta Magyar László András, a múzeum főigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy egy nagyon élesen körülhatárolt betegségről van szó, amelynek tünetei gyakorlatilag a mai depresszióval azonosak.
A szerelembeteget álmatlanság, étvágytalanság, levertség, apátia, monomániás gondolkodás jellemezte. "A legnagyobb baj az volt, hogy mindenfajta feladatra alkalmatlan volt az illető" - mutatott rá a főigazgató-helyettes.
Az erotikosznak, furor eroticus-nak, delírium amoris-nak, vagy liebeskrankennek is nevezett kór kezelésére igen sokrétű terápiát dolgoztak ki. A klasszikus időkben úgy gondolták, hogy a fekete epe túltengése okozza a betegséget, amelyet diétával, különféle életmódszabályokkal, így sok alvással, szórakozással, tornával, masszázzsal, fürdővel igyekeztek gyógyítani. Voltak különlegesebb gyógymódjai is: akadt, aki a verést javasolta. Arab orvosok viszont különféle cseleket ajánlottak, például olyanokat, hogy egy idősebb hölgy addig ócsárolja a szenvedő szerelmesnek szíve választottját, míg az ki nem ábrándul - sorolta a kezelési módokat Magyar László András.
Mint elmondta, némelyek a zenétől, az irodalmi művek hallgatásától tiltották el a szerelembeteget, mert ezt is károsnak tartották. Léteztek gyógyszeres terápiák, amikor enyhe altatókat, nyugtatókat írtak elő, de akadt orvos, aki nagy mennyiségű bor fogyasztásában látta megoldást.
Magyar László András tájékoztatása szerint a szerelembetegség ábrázolásának különösen a trubadúrköltészetben volt jelentős hagyománya. Bár az ókori görög és római lírában is megjelent a szerelembetegség, a klasszikus leírások, például amikor a szerelmes belehal a szerelmébe, a trubadúrdalokban jelentek meg.
A múzeum kertjében szerelmi bájitalok kóstolgatására csábítják a látogatókat, akiknek lehetőségük lesz tárlatvezetéssel megtekinteni az intézmény állandó és időszaki kiállításait is.
Mint Horányi Ildikó, a múzeum művészettörténésze elmondta, az állandó kiállítás anyaga az ókortól kezdve napjainkig öleli fel az egyetemes, illetve a magyar gyógyszertörténetet. A Démoni ragály című időszaki kiállítás pedig a pestisről szól, amely csaknem ötszáz éven át pusztított az európai kontinensen, és minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetében.
A kiállítás bemutatja a járvány a kultúrtörténeti hátterét, de az érdeklődők megismerhetik egy vesztegzár alatt lévő város életét is, az ablakon keresztül "beleshetnek" egy korabeli patikárius műhelyébe, s megtudhatják, milyen eszközökkel, milyen alapanyagokból készültek a korabeli gyógyszerek.
A könyvtár épületében a "Szívügyekről - tudományosan" című rendezvény keretében a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet két főorvosa tart előadást. Andréka Péter a szívátültetés magyarországi helyzetéről beszél. Piróth Zsolt pedig a műszívkezelés gyakorlatát ismerteti.
Forrás: MTI