Elismerés a szakembereinknek

A francia művészet és irodalom rendje tiszti fokozatát vette át pénteken Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. igazgatója, Igric György a Filharmónia Budapest Kht. igazgatója és Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója René Roudaut nagyk

A Francia Köztársaság nagykövete azt hangsúlyozta: nem szabad elfeledkezni arról, hogy az épülő közös Európát a kultúra, a szellemi értékek fűzik össze. A hivatalos összejövetel egyszerre szakmai és baráti - jegyezte meg - azok kapják az elismerést, akiket Franciaország, a francia kultúra iránti elkötelezettség jellemez.

René Roudaut, aki egyenként méltatta a kitüntetetteket, Zsigmond Attilánál, a Budapest Galéria igazgatójánál külön kiemelte, hogy tagja volt a bírálóbizottságnak, amely Jean-Pierre Pedrazzini, az 1956-ban Budapesten lelőtt fotóriporter mellszobrát értékelte, és hogy milyen sokat tett a 2001-es franciaországi magyar kulturális évadért.

Igric Györgyöt méltatatva a francia nagykövet arra mutatott rá, hogy a Budapesti Fesztiválközpont Kht. élén, a budapesti Francia Intézettel szoros együttműködésben neves zenei együtteseknek, karmestereknek, szólistáknak teremtett lehetőséget a magyarországi bemutatkozásra, szigorúan minőségi szempontok szerint.

Zimányi Zsófiával kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarország kulturális kisugárzása jelenik meg azokban a páratlan eleganciával létrehozott projektekben, amelyeket a Budapesti Fesztiválközpont Kht. igazgatója évek óta végigvisz.

Zsigmond Attila a kitüntetés átvétele után az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy már a 80-as években olyan francia divatkiállítást hozott Budapestre, amelyen a legnevesebb kreátorok rajzait lehetett látni. Ők állították ki 80 év elteltével először Réth Alfréd festményeit, de más Franciaországban élő magyarok, köztük Székely Péter és Lucien Hervé munkáit is bemutatták.

"Kultúraközvetítők vagyunk mindhárman" - mondta, hozzátéve, hogy ez nagyon felelős szakma, mert nem közömbös, hogy milyen kultúrát és milyen sikerrel közvetítenek. Úgy látja, a francia diplomácia a kultúra iránt érzékeny nagykövetet küldött Budapestre, így továbbra is megállapodhatnak olyan kiállítások "importjáról", amelyekért nem kell magas díjat fizetni.

Bizonyosan folytatják a Párizs-Budapest művészcserét is, amelynek keretében évente két-két művész kap műtermet, lakást a francia, illetve a magyar fővárosban az alkotáshoz - sorolta a terveket Zsigmond Attila, megjegyezve, hogy a Budapest Galéria élén eltöltött 29 év után ismét pályázik az igazgatói posztra.

Igric György a távirati irodának nyilatkozva elárulta, hogy pályakezdő korában aktív karvezetőként dolgozott és kórusban énekelt. Párizsban így lehetett Berlioz monumentális Requiemjének egyik közreműködője. Mint mondta, ez az élmény meghatározó volt számára, így a Budapest Sportcsarnokban, 1 hónappal a leégése előtt, megszervezte a Requiem magyarországi előadását is.

Kiemelte: úgy érzi, a Filharmónia Budapest Kht. most erős pozícióban van, sokan tudják, hogy működésére kht. vagy más formában, de szükség van.

A zenei versenyek és fesztiválok (Sopron, Szombathely) rangja is emelkedett. A zenei élet problémái, a túlkínálat, a közönség elöregedése, a kevés alkalmas helyszín őket is érintik, ezek számukra is komoly kihívások, de nincs ok kitérni előlük - hangsúlyozta Igric György.

Zimányi Zsófia a kitüntetés alkalmából pályájáról beszélt az MTI-nek. Elárulta: véletlen volt, hogy impresszárió lett. Édesanyja a Magyar Állami Operaház művészeti titkáraként kapcsolatban állt a magyar művészeket külföldön képviselő állami céggel, az Interkoncerttel is, ahova egy alkalommal, amikor fiatal munkaerőt kerestek, beajánlotta lányát.

Zimányi Zsófia nagyon sikeres időszakban lett az Interkoncert opera, majd komolyzenei részlegének vezetője, mert rendkívül tehetséges fiatal énekesek - például Tokody Ilona, Kovács Kolos, Polgár László, Gulyás Dénes, Kincses Veronika, Pitti Katalin, Sass Syvia - ekkor kezdték pályájukat. Az Interkoncert mint állami vállalat megszűnése után 1989. szeptemberében négy énekessel, Kincses Veronikával, Gulyás Dénessel, Kováts Kolossal és Polgár Lászlóval létrehozta a Pentaton Művészközvetítő Ügynökséget, ami nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európában is az első magáncég volt.

"1994-ben a Budapesti Búcsú szervezésére a főváros pályázatot írt ki, a Pentaton megnyerte, így kerültünk kapcsolatba az önkormányzattal" - idézte fel Zimányi Zsófia, aki a Budapesti fesztiválközpont 1996-os megalakulásakor rögtön elnyerte az igazgatói posztot. Kiemelt rendezvényükről, a Budapesti Tavaszi Fesztiválról szólva felidézte: talán a legnagyobb eredménye az volt, hogy sikerült elfogadtatnia a minisztériumokkal és a támogatókkal, hogy csak úgy garantálható a méltó színvonal, ha az embernek időben előrelátása van a költségek tekintetében. "Emellett nagyon erős szponzorszerző tevékenységbe is fogtunk" - hangsúlyozta Zimányi Zsófia.

Mint mondta, ma a költségeik mintegy 38 százaléka állami támogatás és 62 százaléka szponzori és jegybevétel, ami nagyon jó arány. Megjegyezte, hogy a közép-kelet-európai, a régiós együttműködés nagyobb is lehetne. Ám minden fesztiválvezető azt szeretné, ha ő rukkolna ki valami soha nem látott dologgal. "Ezért nehezebb a koprodukció, de remélem, hamarosan sikerülni is fog" - mondta Zimányi Zsófia.
Forrás: MTI