Hetedik alkalmommal cseresznyéznek a dél-borsodi településen, ahol a helyiek úgy tartják, létezik egy cseresznye-ország, és annak a fővárosa Szomolya.
Guczi István független polgármester az MTI-nek elmondta, hogy ez a fesztivál a szomolyai rövid szárú, mézédes fekete cseresznye érésének ünnepe, és bár az időjárás az idén nem kedvezett a gyümölcsnek, a termés így is kiváló, rendkívül ízletes, csak nincs belőle túl sok - tette hozzá.
Mint kiemelte, a falu cseresznyéje világhírű, a rendezvény pedig a szüretelés mellett lehetőséget ad a szórakozásra is. A kulturális programok mellett gasztronómiai különlegességekkel várják a vendégeket a kétnapos rendezvényen, amelyen természetesen főszereplő a cseresznye.
Az ételremekeknek csak a képzelet szabhat határt, mindenkinek a fantáziájára bízzák a sütést-főzést. Készül itt cseresznyés rétes, cseresznyés palacsinta, vadkacsa cseresznyés mártásban - sorolta a polgármester, aki azt is elárulta, hogy az ő specialitása a csülkös pacal cseresznyével körítve.
Hozzátette: rengeteg érdeklődőre számítanak, mert az évek alatt a fesztivál egyre népszerűbb lett, így az ország más területéről is érkeznek, hogy megkóstolják a gyümölcsöt, ugyanakkor itt van Szomolya apraja-nagyja, akiknek ez a nap "egy kis sziget, a cseresznye ünnepe".
Arról is beszámolt, hogy a faluba nemcsak rendezvények idején érdemes ellátogatni, ugyanis az Árpád-kori településen sok a látnivaló. Szomolya határában például, a Bükki Nemzeti Park területén, igazi különlegességekre bukkanhat az ide érkező: a kaptárkövekre. A kaptárkövek eredetére vonatkozóan többféle vélemény született. Egyes nézetek szerint a Bükkalján élt kelta származású néptörzsek vésték az elégetett halottaikat tároló urnák elhelyezéséhez, mások szerint honfoglalás kori nomád törzsek (agriánusok) bálványtartó fülkéi voltak.
Megjegyezte: igen jellegzetesek a szomolyai tufába vájt tornácos pincelakások, a falu határát, utcaképét meghatározó rakott kőfalak, kőkeresztek, ámbitus oszlopok, amelyek a helyi kőfaragók munkáját dicsérik.