Ortodoxok, ha hajba kapnak
Eretnekséggel vádolnak egy román ortodox metropolitát, aki azzal vonta magára hittársai egy részének haragját, hogy görög katolikus szertartáson áldozott. 1989 óta többször is tettlegességig fajuló konfliktus robbant ki a két román egyház hívei között.
Nicolae Corneanu, a Bánság metropolitája valósággal sokkolta a Románia lakosságának majdnem 87 százalékát kitevő román ortodox klérus egy részét, amikor görög katolikus szertartáson a keleti rítusú katolikus paptestvéreivel együtt részesült az áldozás szentségében.
Ezt fényképen is rögzítették, amelyet egy görög katolikus honlapon tettek közzé. Annak szerkesztői a romániai 1989-es forradalom történelmi pillanataihoz hasonlították a metropolita gesztusát.
Csakhogy a dokumentum nagy felháborodást keltett az ortodox klérus egy részében. A görögországi Áthosz-hegység román szerzetesei például azzal vádolják Corneanut, hogy tettével feszültséget kelt az ortodox egyházon belül. A legsúlyosabb vádjuk viszont az, hogy az áldozás ebben az esetben eretnekséggel ér fel. Levelet is intéztek Daniel pátriárkához, a román ortodox egyház fejéhez, akit emlékeztetnek arra, hogy a román nemzet "egyedüli és igazi" vallása az ortodox.
A metropolita is elismeri, hogy elméletileg bűnnek tekinthető az ő tette, de - mint mondta - pusztán szimbolikus jellegű gesztusa a keresztényi szeretet jelét hordozza magában.
A román sajtó szerint a Corneanu-ügy visszhangja túllépte Románia határait is, hiszen az orosz és a görög ortodox egyház vezetői is tájékoztatást kértek a bukaresti pátriárkától.
A heves támadásokra magyarázatként szolgálnak az ortodoxok és a görög katolikusok között évszázadokra visszanyúló viták. A román görög katolikus egyház megalakulását 1699-ben szentesítette oklevélben I. Lipót császár és király. A megalakulás következtében az erdélyi románok mintegy harmada egyesült Rómával, ugyanis az új vallás elismeri a római pápa főségét.
Az ortodox papoknak görög katolikus hitre való áttérésében fontos szerepet játszott, hogy a császári oklevél számukra ugyanolyan jogokat biztosított, mint amilyenekkel a római katolikus klérus rendelkezett.
A görög katolikusok a kommunizmus idején élték át legválságosabb időszakukat, hiszen a XX. század derekán az akkori román kommunista hatalom hivatalosan is megszüntette a görög katolikus egyházat. Templomaik jelentős részét az ortodoxoknak juttatták, a rendszerváltás óta pedig az elkobzott ingatlanaiknak mindössze csekély részét kapták vissza.
Forrás: MTI