Újabb kiállítás a Nessimben

Elöljáró beszéd:

"Van egy történet, amit anyám el szokott mesélni néha, hogy mikor a paddingtoni állomásról Oxfordba ment vonattal, találkozott egy fényképésszel, aki majdnem teljesen vak volt. Sötét napszemüveget viselt, és azt mondta, hogy tíz éve tette tönkre a retináját, amikor az Antarktiszra utazott. Az öltönye tökéletesen ki volt vasalva, a fényképezőgépét az ölében tartotta. Azt mondta már másképp látja a világot, de ez nem feltétlenül baj. Megkérdezte, hogy lefényképezheti-e anyámat. Mikor felemelte a gépet és belenézett, anyám megkérdezte, mit lát.-Amit mindig - felelte. - Vagyis? - Homályt - felelte. - Akkor miért csinálja? - kérdezte anyám. - Hátha egyszer meggyógyul a szemem - felelte. - Hogy tudjam, mi mindent láttam."

(Nicole Krauss: A szerelem története)