A földrengésekkel kapcsolatos kutatásoknak és a gyakorlati információk terjesztésének fontosságával a japán társadalom egésze tisztában van. A tűzoltóság ezért egy teherautóra épített földrengés-szimulátorral járja a japán városokat. A speciális oktatójárműben egy olyan szobát rendeztek be, amelyet a Richter-skála fokozatainak megfelelően lehet mozgatni. A berendezési tárgyak közül elengedhetetlen kellék az erős asztal, ami a "földrengések" alkalmával menedékként is szolgál.

"A szigetországbéli és a csendes-óceáni földrengésekről a televíziók percről percre tájékoztatják a lakosságot, különös figyelmet szentelve a cunamiknak" - mondta el az MTI-nek a tokiói Vaszeda Egyetemen kelet-ázsiai nemzetközi kapcsolatokat kutató Király Attila, hozzátéve, hogy nemcsak a Japán Meterológiai Ügynökség (Kisócsó), de a nagyobb internetes híroldalak is folyamatosan informálják a lakosságot a földrengésekről és a cunamiveszélyekről.

A japán média és közvélemény különösen érzékenyen reagált a szecsuáni (Sichuan) földrengés hírére. A május 12-i természeti katasztrófát követően Japán az elit Nemzetközi Sürgősségi Mentőalakulatát küldte a helyszínre. A különleges egység Kínától azonban - általános csalódásra - nem kapott azonnali beutazási engedélyt, ezért munkájukat csak négy nappal a pusztító földmozgás után, május 16-án kezdhették meg a katasztrófa sújtotta térségben. A japán mentőalakulatoknak ráadásul nem sikerült túlélőket találniuk, végül május 20-án a csapatot egy orvos- és ápolócsoport váltotta le, amely jelenleg is a 11 milliós Csengtuban (Chengdu) tevékenykedik.

Japánban a földrengésekkel, a földrengés-előrejelzés lehetőségeivel és a földmozgásokkal kapcsolatos építészeti problémákkal számos egyetemen folynak kutatások. A Japán Szeizmológiai Társaságnak (Nihon Dzsisin Gakkai) jelenleg több mint 2600 tagja van. Elődjét az 1880-as jokohamai földrengés után alapították - ez volt az első szeizmológiai társaság a világon. 1984 óta létezik a Történeti Földrengéskutató Társaság (Rekisi Dzsisin Kenkjúkai), amely egyebek mellett a több évszázadra visszamenő földrengés-, és cunami-megfigyelésekkel kapcsolatos feljegyzések feldolgozásával foglalkozik.