Az NBH évkönyve

Tavaly a szélsőjobboldali szervezetekkel kapcsolatban új jelenség volt "a demagóg radikalizmusra hajlamos szimpatizánsokat összefogó gárdák és más félkatonai szervezetek megalakulása" - derült ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elmúlt évi tevékenységéről

Mint írták, a szélsőséges szervezetek ez idáig elsősorban házilag készített eszközöket, illetve fegyverként használható tárgyakat alkalmaztak és nem rendelkeznek olyan (szervezett bűnözői, illegális fegyverkereskedői) kapcsolatokkal, amelyek révén nagy mennyiségben tudnának éles lőfegyvert vagy robbanóanyagot beszerezni.

Az erőszakos alkotmányellenes törekvésekkel kapcsolatban azt írták: tavaly a szélsőségesek szembesültek a társadalmi támogatottság hiányával, ami befelé fordulást eredményezett, azaz megpróbálják a saját erőiket hatékonyabbá fejleszteni. A szélsőségesek radikalizálódása tetten érhető abban is, hogy dobáláson, gyújtogatáson túl acélgolyós csúzlival lőtték a rendőröket a tüntetésekkor.

A Toroczkai László által létrehozott "Hunnia" árnyékállamról azt írták: a szerveződés elsősorban a különféle demonstrációkra ráépülő, zavargást keltő csoportként szolgálhat és a politikai cselekvőképességük korlátozottságát szemlélteti, hogy a Kossuth téri demonstrációsorozat szélsőséges ideológusaival sem képesek együttműködésre, sőt korábbi elkülönülésük mára szembenállássá erősödött.

A szélsőbaloldallal kapcsolatban az NBH azt írta: akcióik Magyarországon inkább figyelemfelkeltésre, látványos akciók végrehajtására irányulnak, semmint tudatos jogsértések elkövetésére. De nem zárható ki, hogy a jelenleg még visszafogott hazai szervezetek külső hatásra radikalizálódhatnak.

A hazai szkinhed-mozgalom területén az NBH tapasztalata szerint - figyelembe véve a taglétszámuk és állampolgári támogatottságuk csökkenő tendenciáit -, kijelenthető, hogy ezen csoportok, szerveződések akciókészsége jelentősen mérséklődött.

A társadalomra veszélyes vallási mozgalmakkal kapcsolatban az NBH évkönyvében azt írták: továbbra is jelen vannak olyan vallási mozgalmak, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az egyházakról szóló törvény alapján biztosított autonómiát szisztematikusan használják fel a profit- és információorientált tevékenységük leplezése érdekében.

"Elsősorban olyan adatokat gyűjtenek, amelyek lehetővé teszik terjeszkedésüket a politikai és gazdasági szférában. A jövőbeli burkolt érdekérvényesítés reményében - a +vallási+ hátterüket eltitkolva elsősorban az állam- és közigazgatási szervek, illetve a döntéshozói testületek tagjainak bizalmát igyekeznek elnyerni, majd őket céljaiknak megfelelően befolyásolni" - írták.

Mint írták, a hierarchikus, tekintélyelven felépülő struktúrájuk révén nem egy esetben mentálisan kizsákmányolják, egzisztenciálisan ellehetetlenítik tagjaikat, és működésükkel kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy megsértik az adatvédelmi és pénzügyi szabályokat.
Forrás: MTI