125 éves a Brooklyn-híd

Százhuszonöt éve, 1883. május 24-én adták át a világ legnagyobb acélkábeles függőhídját, a New York jelképévé vált Brooklyn-hidat.

A terveket a német születésű hídépítő és feltaláló, Johann August Roebling készítette azt követően, hogy egyszer át kellett kelnie Manhattan és Brooklyn között a jeges East Riveren. A városnak felajánlott terveit azonban csak kilenc év múlva fogadták el, amikor a hideg tél miatt napokig ezrek rekedtek a túlparton. Az építkezést 1869-ben kezdték el, de a tervező nem érhette meg álma megvalósulását. Néhány hét után révbalesetet szenvedett, összeroncsolódott lába elfertőződött és 1869. július 22-én meghalt.

A munkálatok ezután 32 éves fia, Washington irányításával folytatódtak. A világon elsőként itt használtak túlnyomásos süllyesztőszekrényt: a folyómeder aljára engedett keszonból nagy nyomással kiszorították a vizet, így az alapokat vízmentes területen ásták ki és betonozták le. 1870-ben az egyik keszonban tűz ütött ki és vízzel kellett elárasztani, ami hónapokra visszavetette az építkezést. A két hídpillér alapja 1872-re készült el, de a tragédiák sora folytatódott: az ifjabb Roebling keszonbaleset következtében megnémult és tolókocsiba kényszerült, a munkálatokat ezután távcsővel figyelte és feleségén keresztül irányította. Több más baleset is történt, a hatezer munkásból 27-en áldozták életüket a világ nyolcadik csodájaként is emlegetett, először Great East Rivernek nevezett hídért.

A világ első acélkábeles függőhídját több mint 13 év után adták át, akkor 1833 méter hosszával, 25 méter szélességével, 14 680 tonna súlyával a legnagyobb híd volt a világon, s tornyai a nyugati félteke legmagasabb építményének számítottak. Az idősebb Roebling által kifejlesztett acél tartókábelek száma négy, a huzalok teljes hossza 14 060 mérföld, a hetven lámpatest által szolgáltatott világítás szintén szenzációnak számított. Érdekesség, hogy a híd két tornya a mérnök szülővárosa, Mühlhausen Divi-Blasii templomának tornyaira hasonlít.

A terheléspróbára 21 elefántot "kértek fel", majd május 24-én felavatták a hidat. Az ünneplő tömeg Chester A. Arthur amerikai elnökkel az élen sétált át a túloldalra, ahol Brooklyn polgármestere és Roebling fogadta őket. Még aznap mintegy 150 ezer ember és 2000 jármű kelt át a hídon, amelyen csak egyszer történt katasztrófa: az átadás után nem sokkal egy ünnepi felvonuláson kitört pánikban 30 embert tapostak halálra.

A Brooklyn-híd a művészeket is megihlette; számos költemény "hőse", könyvekben, filmekben, színdarabokban szerepel, műalkotások része. Júliustól három hónapon keresztül egy dán művész tervei alapján a pilléren kialakított vízesésben gyönyörködhetnek majd az arra járók. Az egyik pillér bunkert rejt magában: a két éve meglelt befalazott helységben még a hidegháború éveiben elraktározott túlélő felszerelést - több, mint 350 ezer kekszes zacskót, orvosi segédeszközöket, víztartályokat és pokrócokat - találtak.
Forrás: MTI