A fiatalkorú véradók gyakrabban küzdenek rosszulléttel

Igen ritkák a véradással kapcsolatos rosszullétek, ám a fiatalkorú donorok esetében gyakrabban lépnek fel komplikációk - derült ki egy amerikai tanulmányból.

Az utóbbi években az Egyesült Államokban az egészségügy számára szükséges vérmennyiség biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket követel az illetékes szervezetektől, amelyek egyre inkább számítanak a problémákra fogékonyabb és segítőkészebb fiatal korosztályokra.

A szövetségi államok többsége engedélyezi a 17 éveseknek a véradást, az államok felében szülői hozzájárulással a 16 évesek is adhatnak vért. Az éves szinten összegyűjtött vérmennyiség 15 százaléka származik a 16-19 évesektől. S bár a véradással kapcsolatos komplikációk ritkák, ezek gyakoribbak a kamaszkorú donoroknál.

Az amerikai Vöröskereszt által végzett felmérés keretében 2006-ban kilenc szövetségi államban és Puerto Ricóban történt 1,7 millió véradás adatait elemezték.

Mint kiderült, a 16-17 éves véradók 10,7 százalékánál fordult elő gyengeség, szédülés, eszméletvesztés, s ennek folytán zúzódás. Az ilyen rosszullétek a 18-19 évesek 8,3 százalékában figyelték meg, míg a 20 éveseknél és idősebbeknél az arány csupán 2,8 százalékos volt.
A gyengeséggel kapcsolatos sebesülések 2,5-szer voltak gyakoribbak a 16-17-éveseknél, mint a 18-19 évesek korosztályában, s 14-szer gyakoribbak a húsz évesnél idősebbekkel összehasonlítva.

Mint a kutatást irányító Anne Eder rámutatott, bár ezek a komplikációk a tinédzsereknél gyakoribbak, a fiatalkori véradás kockázata így is kicsi, s a rosszullétek általában enyhék, vagy közepes súlyosságúak.

"Nem ismert, hogy miért sérülékenyebbek a tinédzserek, valószínűleg a fiatal szervezet másként reagál a stresszre, mint a felnőtteké. A rosszullétekben közrejátszhat az alacsony testsúly és termet is" - mondta Anne Eder.

A fiatalkorú donoroknak a rosszullétek elkerülésére minél több folyadék fogyasztását javasolják, meguzsonnáztatják őket, s arra kérik, hogy a véradás után néhány percig pihenjenek.
Forrás: MTI