A Rácz Aladár Zeneiskoláért Alapítvány vezetője, Utasiné Garay Borbála megkereste a zenei antikvárium tulajdonosait, s elmondta, hogy szeretnék megvásárolni a Rácz Aladár hagyatékot, a kikiáltási ár összegét előteremtik, de a gyűjteményért nem tudnak versenybe szállni.
Az alapítvány az oktatási és kulturális tárcától is kért és kapott támogatást - közölte az MTI-vel a Vivace Zenei Antikvárium pénteki elektronikus levelében. Az alapítvány pénteken a miniszteri keret terhére 600 ezer forintot kapott a Rácz-hagyaték megvásárlására. Az összeget a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiumán keresztül kapja meg a jászapáti alapítvány.
A zenei antikvárium visszalépésével a mintegy 100 tételt - kottákat, könyveket, kéziratokat - tartalmazó hagyaték egyben marad, és része lehet a majdani Rácz Aladár emlékmúzeumnak.
Rácz Aladár (1886-1958) Kossuth-díjas cimbalomművész Jászapáti szülötte. Cigányzenész családban nőtt fel, édesapja a kisfiúnak egy apró cimbalmot készített, s ezen játszotta a gyermek hallás után az első dalokat. Pályafutása Genfben, Párizsban és Európa más nagy hangversenytermeiben folytatódott.
Felesége, Yvonne Barblan megírta férjének, a XX. századi magyar zenetörténet egyik legnagyobb hangszervirtuózának életrajzi összefoglalóját. A gyűjteményben ennek az írásnak az első géppel írt példánya is benne van a feleség saját kezű korrektúráival, s Rácz Aladár könyvei közül az egyik legértékesebb is, Igor Sztravinszkij életrajzi kötete. A zeneszerző az elsők között méltatta Rácz művészetét.
A miniszteri gyorssegéllyel az 50. éve elhunyt Rácz Aladár hagyatéka nem szóródik szét.