A kutatók szerint a vizsgálat fényt vethet az emberi alvási rendellenességekre is.

Niels Rattenborg vezető kutató szerint a vizsgálat első alkalommal demonstrálja, lehetséges az alvás rögzítése vadon élő állatoknál. "A legizgalmasabb eredmény az, hogy a lajhárok naponta csak 9,6 órát alszanak, mely sokkal kevesebb, mint ami az emberek tudatában él az állatokról, és amit korábban fogságban tanulmányozott lajhároknál megfigyeltek. Így lehet, hogy mozgási sebességüket illetően még megfelelő a lajhár kifejezés, ám alvási szükségleteiket illetően nem, mivel úgy tűnik nem alszanak túl sokat".

A vizsgálat olyan jellegzetességek után próbál kutatni, melyek előre jelzik, hogy az állat többet vagy kevesebbet alszik-e más fajoknál. Mindez fényt vethet az alvási funkcióra - mondja Rattenborg.

Az állatoknál változó a szükséges alvásmennyiség. A pitonok például naponta 18 órát alszanak, míg a zsiráfok mindössze két órát. A vadon élő lajhároknál az alvási minták vizsgálatának érdekében, német, svájci és amerikai kutatók kifejlesztettek egy olyan apró készüléket, mely alvással kapcsolatos agymintákat figyeli.

A kutatók három, füstös háromujjú lajhár nőstényt fogtak be a panamai Barro Colorado sziget esőerdeiben. Az állatokra felhelyezték az adatrögzítőket, majd elengedték őket. Amikor néhány nap múlva ismét elfogták a lajhárokat, a mérések azt mutatták, azok naponta átlagosan 9,6 órát aludtak, összehasonlítva a fogságban tartott állatok 16 órájával.

Dr. Neil Stanley alvási rendellenességekkel foglalkozó szakértő szerint, az állatok úgy tűnik, fogságban hajlamosabbak többet aludni, mint ott, ahol minden szükségletüket ki tudják elégíteni. "Ösztönös, hogy az állatok természetes élőhelyükön kevesebbet alszanak, mint fogságban. Ezen technológia lehetőséget ad bizonyítani, mindez igaz".

Az alvásfunkció több éves kutatása ellenére, még mindig számos megválaszolatlan kérdés van. Azt tudják, hogy az alvás fontos szerepet játszik a normál mentális funkciók fenntartásában, ám annak precíz mechanizmusai még mindig tisztázatlanok.