Vadászpilóták az ufók nyomában

A pilóták azonban ebből a szempontból sokkal közelebb vannak a tűzhöz - vagy az igazsághoz -, hiszen gyakran kémlelik az eget, és néha olyasmit látnak, ami emberi ésszel nem felfogható, csak épp nem mernek beszélni róla.

A XXI. Század 2003-ban foglalkozott a témával és riporterük több vadászpilótát is felkeresett, akik nem féltek arcukat adni élményeikhez. Egyikük az 1992-ben alapított Nemzetközi Vadászpilóta Akadémia parancsnoka, Orsós Tamás.

– Az embereket nem szabad túlterhelni információval, mert egyszerűen nem tudják feldolgozni. Ezért a kormányok inkább eltitkolják az azonosítatlan repülő tárgyakról szerzett információkat. A legtöbb pilóta pedig attól fél, hogyha beszél, elvesznek tőle valamit, leginkább a munkáját – mondta Orsós Tamás.

Ha egy vadászpilóta egyedül lát ufót, inkább meg sem említi, mert a több százmilliót érő gépeket csak akkor bízzák újra rá, ha pszichológiai vizsgálatokon vesz részt, ami még a repült óráinak számát is csökkenti, így jóval kevesebb fizetést kap. De olyan is megesik, hogy valaki parancsot kap egy azonosítatlan repülő tárgy követésére. Liszkai Gyulával 24 évvel ezelőtt történt egy ilyen eset.