Tóth Anna projektfelelős az MTI-nek elmondta, hogy a belga szerző művének előadása mérföldkő egy orgonista életében. A darab történetéről kifejtette: a 19. és 20. század fordulóján sokan - köztük Richard Strauss - úgy vélték, hogy zenei életet meg kell reformálni és koncerteket nemcsak hangversenytermekben érdemes rendezni.
Radman Wanamaker dúsgazdag amerikai üzletember ezt a gyakorlatban meg is valósította: 1911-ben az akkori mércével monumentális orgonát építtetett philadelphiai áruházába. A hangszert 15 évvel később felújíttatta és az alkalomra és Joseph Jorgentől grandiózus művet is rendelt. A 1926-ban írt alkotást végül két évvel később mutatták csak be Brüsszelben, és minden idők egyik legnagyobb szabású orgonára és zenekarra írt művének nevezték.
Az est Bach és Maurice Duruflé toccatáival keretezte első részben több stílus és zenei szemlélet találkozik. Wagner egyik legismertebb dallama, a Zarándokkórus a Tannha:user című operából pedig Liszt Ferenc ritkán hallható átdolgozásában hangzik el - közölte Tóth Anna.
A koncert előtt egyébként úja megszólal a víziorgona. Fassang László az előcsarnokban kiállított ókori instrumentumon játszik a római császárság korát idéző muzsikát a Musica Historica együttes közreműködésével, csaknem kétezer évvel ezelőtti hangulatot idézve a Művészetek Palotájában.
Fassang László nemzetközi hírnevét a világ két legrangosabb orgonaversenyén alapozta meg: Calgaryban az improvizáció aranymedálját nyerte el 2002-ben, Chartres-ban pedig a nagydíjat és a közönségdíjat szerezte meg 2004-ben.
Zeneakadémiai tanulmányai után a párizsi Conservatoire-ban, a Notre-Dame orgonistája, Olivier Latry osztályában képezte tovább magát, közben 2000-ben Japánban a sapporói hangversenyterem orgonistája volt. Szakértőként részt vett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának építésében, és 2006-tól a Művészetek Palotája orgonakoncertjeinek művészeti vezetője.