Könyv Mauritius kihalt fajairól

Noha több évszázad telt el kihalásuk óta, kutatók rekonstruálták, hogyan nézhettek ki a Maurutiuson és a környező szigeten valaha élt állatok, amelyek közül a dodó a legismertebb.

A szakemberek A dodó elveszett földje című könyvben foglalták össze eredményeiket; az állatok külsejét és viselkedését a tengerészek leírásai, valamint a rendelkezésre álló maradványok alapján rekonstruálták.

Noha korábban már arab, maláj és portugál hajósok is jártak az indiai-óceáni szigeteken, azokat hivatalosan a hollandok fedezték fel 1598-ban, később telepeket is létesítettek. A következő 150 évben legkevesebb 45, csak itt előforduló madár-, hüllő- és emlősfaj pusztult ki, részben a vadászat, részben az élőhelyek pusztulása, részben a behurcolt állatok (patkányok, macskák, majmok) miatt.

A Mauritiust, Reuniont és Rodriguest magában foglaló Mascerene-szigeteken élt valaha a világ egyik legsűrűbb óriásteknős-állománya. A Rodrigues-i óriás teknős körülbelül 1,2 méter hosszúra és 250 kilogrammosra nőtt meg száz évnél is hosszabb élete alatt - ám a páncélja alatt található olajért kiirtották.

Nem jártak jobban a szigeteken élő madarak sem, amelyekből legkevesebb 31 faj pusztult ki, köztük a röpképtelen dodógalamb, a vastagcsőrű papagáj és a vörös tyúk, amely ellenállhatatlanul vonzódott a vörös színhez, így könnyű volt csapdába csalni. A mauritiusi óriásgyíkkal a tojásait elpusztító patkányok végeztek.

Az állatokról készült rajzokat megnézheti a Daily Telegraph oldalán.
Forrás: inforadio.hu