Az Európai Unió további mélyülése felé mutat a lisszaboni reformszerződés, amely azért fontos, mert átláthatóbbá, demokratikusabbá teszi az unió egészének és valamennyi intézményrendszernek működését - közölte a brüsszeli bizottság magyar tagja a Külügyminisztérium és az EU Tájékoztató Szolgálat által szervezett Együtt-Sokfélén című konferencián.
Mint elhangzott, a tavaly év végén aláírt dokumentumot eddig 13 ország ratifikálta.
"Az írországi népszavazástól eltekintve nem látok olyan országot, ahol kétséges lenne a parlamenti ratifikáció" - fogalmazott Kovács László. Utalt arra, hogy Írország az egyetlen, ahol népszavazás lesz a lisszaboni szerződésről június közepén.
Mint mondta, ugyan többségben vannak az igenek Írországban, de nem olyan nagy többségben.
Kiemelte: a legutóbbi bizottsági ülésen az ír Charlie McCreevy belső piaci biztos beszámolt arról, hogy az ír gazdák nagyon ellenzik a szerződés ratifikációját, mert úgy gondolják, a mezőgazdaságban minden hátrányos számukra, amit az EU csinál.
Problémát jelent az is, hogy az írek nem nagyon tudják, mit tartalmaz a dokumentum, ami az ír kormány és nem az uniós intézmények hibája - közölte Kovács László, aki szerint az írek úgy gondolják, Brüsszel túlontúl beavatkozik az életükbe.
Az adóügyi biztos bízik abban, hogy "győz a józan ész", és Írországban is jóváhagyják a lisszaboni szerződést. Az Európa napján tartott konferencián beszélt arról, hogy az egységes piac működését akadályozza a 27 tagállam különböző adórendszere.
Példaként a társasági adóalapot említette, amit "27-féleképpen kell kiszámolni". Az adóalap-számítás egységesítése uniós szinten sok százmillió eurós megtakarítást jelentene és kevesebb lenne az adminisztrációs teher - vélekedett.
Robert Schuman francia külügyminiszter pontosan ötvennyolc évvel ezelőtt, 1950. május 9-én először javasolta a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös főhatóság alá helyezését. Az így létrejövő Montánunió az egyesült Európa kialakításának első lépcsője volt.