A Kontakt című tárlaton az Erste Bankcsoport által felépített gyűjteményből láthatnak válogatást a látogatók: 26 művész több mint 30 alkotását, a teljes gyűjtemény mintegy kétharmadát.
Mint azt Hegyi Dóra művészettörténész, a tárlat koncepciójának kidolgozója elmondta, a bankcsoport azért kezdte gyűjteni és feldolgoztatni a régió konceptuális és neokonceptuális művészeti alkotásait, mert azokat az érintett országok művészettörténet-írása és közgyűjteményi politikája még ma sem képviseli megfelelően. Ezek az alkotások ugyanis a korábban tiltott vagy tűrt kategóriába sorolt neoavantgárd korszakban születtek.
A gyűjteményi kiállítás lehetőséget teremt az összehasonlító elemzésre a régió művészetét illetően - mutatott rá a művészettörténész.
A dunaújvárosi kiállításon külön figyelmet kapnak a kollektív emlékezet, a történelem megőrzésének és feldolgozásának kérdéskörei, az hogy milyen mértékben tanúskodnak a kiállított munkák arról az adott korszakról, a politikai, kulturális és társadalmi kontextusról, amelyben létrejöttek.
Az Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Románia, Szerbia és Montenegro képzőművészei által készített konceptuális - vagyis a fogalmi, gondolati művészet témaköréhez tartozó - munkáit, többnyire papír- és fotóalapú alkotásokat, három tematika köré csoportosítva mutatják be.
A "mozgás/szabadság" témához kapcsolódó alkotások a láthatóság és láthatatlanság, a jelenlét és hiány kérdéseivel foglalkoznak. A "művészet tere" témakörhöz tartozó munkák a művészeti rendszer térbeli és hatalmi viszonyait tematizálják. A "hasonló, de nem egyforma történetek" elnevezésű témakörben szereplő alkotások pedig olyan szimbólumokról szólnak, amelyek a közös geopolitikai térben működtek, mégis különféle módon rögzültek és élnek tovább a kulturális emlékezetben.
A Kontakt gyűjteménybe és a kiállításra több magyar alkotó munkája is bekerült, így a tárlaton többek között El-Hassan Róza, Erdély Miklós, és a Kis Varsó alkotásait is láthatja a közönség.
A június 13-ig látható kiállításhoz kapcsolódva szerdán nemzetközi konferenciát rendeznek a gyűjtés politikájáról, a köz-és magángyűjtemények helyzetéről a tárlatnak otthont adó intézményben.