A sarkokon és a mérsékelt égöv alatt messze nem él annyi állatfaj, mint a forró égövön. Ezeknek a fajoknak a zöme már most is a hőmérsékleti tűréshatár szélén jár, annyira, hogy már a 2100-ra becsült csekély 3 Celsius fokos emelkedés is végzetes lehet számukra - jelentette ki Curtis Deutsch, a Kaliforniai Egyetem kutatója, aki munkatársaival az Amerikai Tudományos Akadémia közlönyében publikálta kutatási eredményeit.
A tanulmány szerzői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi lesz a sorsa a trópusi égöv alatt élő hidegvérű állatoknak a következő száz évben, ha bekövetkezik a megjósolt felmelegedés.
Azért vizsgálták a hidegvérűeket - főként rovarokat, de békákat, gyíkokat és teknősöket is -, mert a melegvérűeknek több fortélyuk van a hőmérsékleti változások elleni védekezésre: hidegben vastag bundát növesztenek, melegben pedig egyszerűen levedlik a szőrüket.
A hidegvérűek is árnyékot keresnek, amikor nagy a meleg, és a napon sütkéreznek, ha hűvösre fordul az idő, de egyébként kiszolgáltatottak.
A tudósok szerint ha a felmelegedés alatt nem hagyják el természetes élőhelyüket, nagy valószínűséggel kipusztulás vár rájuk. A másik út, ha hideget keresve elvándorolnak a magaslatok felé, illetve a sarkok irányába, de az is elképzelhető, hogy a meleget jobban tűrő fajokhoz hasonulnak, és így élik túl a klímaváltozást.
Az elvándorlás és a mutálódás ugyanakkor komoly következményekkel jár a trópusokon túl élő emberekre nézve: ugyanis ezek a rovarok fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági növények beporzásában, és szerves anyagokat bontanak le, amelyek nélkülözhetetlenek más élőlények számára.
"Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás közvetlen hatása az általunk tanulmányozott élőlényekre nézve sokkal inkább az élőlények rugalmasságán, mint az élőhelyüket érintő hőmérséklet emelkedésen múlik" - összegezte a kutatás tapasztalatait Joshua Tewksbury, a tanulmány társszerzője a Washington Egyetemről.