Behálózva - Szaddámtól a járványokig

A rákkutatásban, a terroristák elfogásában és a világjárványok terjedésének feltérképezésében játszhat döntő szerepet a hálózatkutatás. A tudományág egyik legismertebb amerikai kutatója az erdélyi származású Barabási Albert-László, a Harvard Egyetem profe

A Nobel-díjra esélyes kutató "Behálózva" című könyve második kiadásának bemutatójára érkezett Magyarországra, és az Ybl Klubban tartott előadást.

A szakember elmondta: az egyének ismertségi, szakmai és egyéb szálakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz; manapság tízpercenként hagy nyomot az ember valamilyen tevékenységgel, például amikor telefonál, egy kamera látóterébe kerül vagy hitelkártyát használ; ezeket az adatokat fel lehet használni a kapcsolatok feltérképezéséhez.

Ezek a hálózatok jól leírható törvényszerűségekkel rendelkeznek, ugyanúgy néz ki a természetük Amerikában, mint Magyarországon; matematikailag leírhatók, ennek alapján még jóslásokat is lehet végezni - hangsúlyozta Barabási Albert-László, hozzátéve: az egyén viselkedése nagyon pontosan megérthető, ha tudjuk, kivel van kapcsolatban, és ismerjük a környezetét.

A Harvard Egyetem professzora kifejtette: az emberek közötti távolság kézfogásokban is kifejezhető, de ez az információ csak akkor hasznos, ha ismerjük a hálózat térképét.

Lehet, hogy én Mick Jaggertől két kézfogásra vagyok, de egy átlagembernek körülbelül ezer ismerőse van, így két kézfogásra tőlem mintegy ezerszer ezer, azaz egymillió ember van. Ez az információ csak akkor ér valamit, ha tudom, kin keresztül vezet az a két kézfogás a Rolling Stones frontemberéhez - említett egy példát a kutató.

A tudós emlékeztetett arra, hogy Szaddam Huszein volt iraki diktátor elfogása is hálózatelméleti alapon történt, egy hálózatkutató segítette az amerikai hadsereg munkáját.

Az elmélet alkalmazásának egy másik biztató területe a betegségkutatás. Nem fogjuk megérteni a rák megjelenését, amíg nem ismerjük a sejtek közötti kommunikációs hálózatot - jelentette ki.

A járványoknál nem molekulák, hanem az egyének a csomópontok. Csak akkor lesz pontos influenza-előrejelző rendszerünk, ha feltérképezzük az utazási és kommunikációs hálózatokat - emelte ki Barabási Albert-László.

Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) esetén már létezik olyan modell, amely le tudja játszani a betegség történetét, egy-két ember pontossággal képes a forrást azonosítani - tette hozzá.

A professzor szerint olyan világ felé haladunk, ahol nem lesznek titkosak ezek a hálózati térképek.
Forrás: inforadio.hu