Pekingi ókori operák?

Előadóművészetek a mai Kínában címmel tart előadást Révész Ágota sinológus, színházrendező, a kínai magyar évad szervezője, koordinátora a Konfuciusz Intézetben, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kedden 18 órakor.

A Konfuciusz Intézet - amely 2006. decemberétől működik az ELTE keretében - a nyelvtanítás mellett előadásokat szervez a mai kínai kultúráról és ebbe a sorba illeszkedik Révész Ágota előadása.

A sinológus elmondta az MTI-nek, hogy legtöbben a pekingi operáról hallottak, ennek semmi köze nincs az európai operához, hanem műfaj, színjátszási forma. Hangképzése, dallam- és hangszer- valamint mozgásvilága is teljesen eltér az európaitól.

Kínában soha sem volt prózai színház, ezt az európaiak vitték be. Az ottani színház nem dramatikus, hanem akrobatikus, színes, mutatvány centrikus ma is. Ezekben a teátrumokban mások az elvárások, a gyerekeket már kiskoruktól tanítják ezekre a mozgásokra.

A pekingi opera a legreprezentatívabb színjátszási forma, de mellette van sok előadói műfaj. Révész Ágota példaként elmesélte, hogy Kínában három hónapja belecsöppent egy tipikus vidéki esküvő kellős közepébe: ritmushangszert - mint a kasztanyetta - használnak, és föléje mondják a történetet akár a fiatal párról, akár egy utazásról vagy bármiről.

Nagyon kedvelik a kínai emberek a kabaré műfaját is, amelyben csak beszélnek, a közönség - a kisgyermektől a nagyszülőkig - nevetgél, tökmagot rág. A közösségi lét fontos eleme a kínai társadalomnak és benne a kultúrának, ha együtt vannak, még a "nagyi" is kiáll, és karaokét énekel. A pekingi opera is rendkívül népszerű, az egyik vendég egy vacsora után rázendített - mesélte Révész Ágota.

Azt is tapasztalta, hogy a pekingi taxikban párbeszédes kabarét lehet hallani, a városi buszokon pedig a tévé képernyőjén látni is, mert az autóbuszokba beszerelték a tévét.

Ezek a hagyományos kínai műfajok elvirágzóban vannak, mert a fiatalok ott is az amerikai pop- és rockzenét hallgatják, és óriási a sztárkultusz.

Egyre nagyobb gond, hogy a fiatalabb közönség egyre kevésbé tudja megfejteni a pekingi opera mozgásrendszerét, mert ezek a mozgások kódoltak. Kínában a színházba járás nem a kultúra része, a 20 millió lakosú Pekingben 10 és 20 között van a teátrumok száma, az olcsóbb belépőjegy az átlagfizetéshez képest drága, 100 jüan (2600 forint) - tette hozzá Révész Ágota.

A Konfuciusz Intézetben május 20-án Mazzag Márton a pekingi olimpiai létesítményekről beszél egy építész szemével, majd június 24-én Kalmár Éva Mit olvasnak Kínában az emberek címmel tart előadást.

Az előadásokat az ELTE BTK-n, a VIII. kerület Múzeum körút 4/F földszintjén tartják, a belépés ingyenes.
Forrás: MTI