Lenin és ki még?

Újra megnyílt a látogatók számára a moszkvai Vörös téren lévő Lenin-mauzóleum a szokásos karbantartási munkálatok után néhány nappal ezelőtt, éppen idejében Lenin születésének 138. évfordulója, április 22. előtt.

Oroszországban újra és újra fellángol a vita, hogy nem kellene-e Lenint végre eltemetni és nyugodni hagyni, de a hivatalos álláspont egyelőre az, hogy amíg e kérdésben megoszlik a közvélemény, addig hagyni kell úgy, ahogy van.

Mindazonáltal Lenin egyben az orosz balzsamozási tudomány büszkesége is. Ő volt az első ember, akit halála után közszemlére tettek. Az úgynevezett Mauzóleum-csoport titkosított társaság volt, amelyben az orvostudomány mintegy 150 fős elitje dolgozott. Ma már nem titkos, és jóval kisebb létszámú a társaság, de még mindig a legkiválóbb specialisták alkotják és a nyilvánosságot továbbra is kerüli.

A csoportot és laboratóriumát 1939-ben hozták létre. Eleinte csupán Lenin földi maradványainak a lehető legjobb állapotban való megőrzése volt a csoport feladata.

Később azonban bebalzsamozták Georgij Dimitrov bolgár (1949), Sztálin orosz és Klement Gottvald cseh (1953) kommunista vezetőket, Ho Si Minh vietnami elnököt (1969), Antonio Agostinho Neto angolai államfőt (1979), Lindon Burnham guyanai (1985) és Kim Ir Szen észak-koreai vezetőt (1994) is.

Ma már a laboratóriumban bebalzsamozott földi maradványok közül csupán három személyiséget őriznek eredeti állapotában: Lenint, Ho Si Minh-t és Kim Ir Szent.
Forrás: MTI