A szóvivő elmondta, hogy csütörtök délelőtt a BKV telephelyein megtörtént az egyeztetés a helyi szakszervezetekből alakult sztrájkbizottságok és a munkáltató kijelölt képviselői között az egész napos sztrájk lebonyolításához szükséges technikai részletekről.

Pontosan meghatározták, mely munkakörökben kell szolgálatot teljesíteni a munkabeszüntetés alatt (például áramot szolgáltatni a sztrájk idején is kell), ez mekkora létszámot igényel, s hol lesznek elhelyezve a sztrájkolók. Az éjszakai - üzemelő - járatokról is egyeztettek a felek - tette hozzá Nemes Gábor.

A BKV Zrt. csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a cég menedzsmentje még az utolsó tárgyalási fordulón is 50 százalékos működést javasolt elégséges szolgáltatásként a szakszervezeteknek. A sztrájkbejelentés szerint azonban pénteken a BKV Zrt. járműveinek túlnyomó többsége nem közlekedik.

Április 17-éről 18-ára, valamint 18-áról 19-ére virradóra minden éjszakai járat menetrend szerint közlekedik, körülbelül hajnali 4.30-ig, a nappali járatok azonban már nem indulnak el. A metrók egyáltalán nem járnak majd a nap folyamán. A nem BKV-s, hanem alvállalkozók üzemeltetésében működő felszíni vonalak többségén azonban lesz személyszállítás - áll a közleményben.

Annak érdekében, hogy a Budapesten közlekedők a lehető legtöbb járatot igénybe tudják venni a sztrájk ideje alatt, a BKV Zrt. napokkal ezelőtt felvette a kapcsolatot alvállalkozóival, a Nógrád Volánnal, a Volánbusszal, s a VT Transmannal, hogy felmérje, milyen többletteljesítménnyel tudnak az utazóközönség rendelkezésére állni pénteken. A konkrét eredményekről a későbbiekben adnak tájékoztatást - ígéri a cég.

A Volánbusz a munkabeszüntetés ideje alatt az utasoktól elfogadja a BKV-bérleteket, illetve saját, menetrend szerinti útvonalain sűrűbben indít járatokat. Így például Budakeszi és Szentendre térségéből ily módon lesz megoldva a Budapestre közlekedés - olvasható a közleményben.
A felek a legközelebb jövő kedden ülnek tárgyalóasztalhoz.

A múlt hétfőn tartott sztrájk idején a felmérések szerint az autóbuszvezetők mintegy 99 százaléka, a villamosvezetők 95 százaléka, a metró- és HÉV-járművek vezetőinek 82 százaléka nem vette fel a munkát.